MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1968-ban. • 1969. [LK 1969/2. 397-413. p.]

404 Krónika bathelyi és kőszegi polgármesteri, a tankerületi főigazgatói, a tanácsi titkos ügykezelési és osztályiratokban, valamint családi fondokban végzett középszintű rendezést. A Veszprém megyei Levéltár a különböző szintű tanácsi, tanácsi bizalmasan kezelt és a nagyvázsonyi uradalmi iratokat rendezte középszinten. A Zala megyei Levéltár jelentése tanácsi, iskolai, bank és vállalati iratok rendezéséről számolt be. A levéltárak rendezettségi állapota az év végére az alábbiak szerint alakult: Rendezetlen Fondszinten Raktári egység szinten . Középszinten Darabszinten Rendezetlen rendezett Országos Levéltár Tanácsi levéltárak 683 2318 416 4577 1 — 20 970 11686 65 756 16 267 21 450 összesen : 3001 4993 11686 86 726 37 717 A jelentések tanulmányozása kapcsán fel kell figyelnünk az adatszolgáltatás egyre több zavart keltő hiányosságaira és pontatlanságára. A különböző rendezettségi szintek értelmezése éveken át nem volt egységes, s az időközben több levéltár által jelzett korrekciók sem teremtettek tiszta helyzetet iratanyagunk rendezettségi állapotának értékeléséhez. Ezért még a IV. 5 éves terv megkezdése előtt szükségesnek látszik — a tervkészítésekhez is reális alapot nyújtó — új országos felmérés előkészítése és végrehajtása. Selejtezés A levéltárak többsége a rendezéssel párhuzamosan végez selejtezést. Külön tervfeladatként a selejtezés csak a Bács-Kiskun-megyei (kalocsai törvényszék 1915—29 közötti iratanyaga, amelyből védettsége miatt csak a duplumanyagot és a vétíveket emelték ki, továbbá a kiskunfélegyházi 1909—20. évi polgármesteri iratok), a Békés megyei (Békés megye alispánja 1897—1927. évi, Békéscsaba város polgármestere 1943—44. évi, Szarvas község 1868—1949. évi, a gyulai járási tanács pénzügyi osztálya forgalmi adócsoportjának 1952—59. évi és az orosházi Tóth-malom 1918—48. évi iratai), a Csongrád megyei 1. sz. (a battonyai járás 1872—1944. évi, a szegedi tankerületi főigazgatóság és a tanfelügyelőségek iratai) és 2. sz. (a hódmezővásárhelyi Kokron-gyár iratai), a Fejér megyei (a sárbogárdi járás 1911—44. évi iratai), a Győr-Sopron megyei 2. sz. (községi képviselőválasztási névjegyzékek, valamint a községi számadási főkönyvi összesítők duplumpéldányai, Sopron város 1922—44. évi iparkihágási iratai, a soproni pénzügyigazgatóság 1946—50. évi, a csepregi és a csornai adóhivatal 1946—49. évi, a soproni postaigazgatóság 1943—52. évi, az erdészeti és bányászati akadémia iratai), a Komárom megyei (községi adófőkönyvek), a Somogy megyei (árvaszéki segédletek, továbbá csurgói járási 1937—46. évi, kaposvári járási 1916—46. évi, igali járási 1921. évi és lengyeltóti járási 1872—1940. évi iratok), a Szolnok megyei (Szolnok város 1926—49. évi, Jászberény város 1946—49. évi, továbbá szolnoki városi 1926—43. évi és jászberényi városi 1923—28. évi árvaszéki iratok), a Vas megyei (Szombathely város polgármesterének 1916—25. évi iratai) levéltár beszámolójában szerepelt. A selejtezések folytán országosan 1227 polcfolyóméter állvány szabadult fel (264 fm az Országos Levéltárban, 963 a tanácsi levéltárakban). Segédletkészítés A levéltárak segédletkészítő munkája a tervidőszak alatt is a korábbi években kialakult keretek között folyt. Az év folyamán a Levéltári Leltárak sorozatban az alábbi kötetek jelentek meg: 41. sz. Gáspár Ferenc: A Bauxit Trust A. G., az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. és konszern vállalatai. 42. sz. Veres Miklós és Bottló Béla: Regnicolaris levéltár. 43. sz. Jenéi Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern vállalatai. 44. sz. Bakács István és Dávid Lászlóné: Kisebb családi és személyi fondok. A Levéltári Jegyzékek sorozatban a „Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban" c. egédlet újabb két kötete jelent meg. Az egyik a sátoraljaújhelyi, a soproni, a szegedi, a székesfehér-