MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1962-ben. • 1963. [LK 1963. 329-348. p.]

Krónika 341 A levéltárakat az elmúlt év folyamán másolatok kiállítása, szolgálati idő és képesítés igazolása, továbbá felvilágosítás és adatkérés céljából 12 048 ügyfél kereste fel. Ezek megoszlása a következő volt: hivatalok megkeresései 2 636 esetben, társadalmi szervek megkeresései 553 „ magánügyfelek anyakönyvi ügyben 663 „ egyéb ügyben 8196 „ Az év folyamán levéltáraink többszáz külföldről jövő megkeresésnek is eleget etettek. Tudományos feldolgozó munka A levéltárosok széleskörű kiadványmunkájának ismertetésénél elsősorban a levéltári munka elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó közleményekről kell szólnunk, amelyek két folyóiratunk: a Levéltári Közlemények (1962. évi 1. és 2. szám) és a Levéltári Szemle (1962. évi 1, 2. és 3—4. szám) hasábjain jelentek meg. Az állami levéltárak 1961. évi tevékenységéről a Levéltári Közleményekben (Balázs Péter), az Országos Levéltárról a Levéltári Szemlében (Ember Győző) jelent meg beszámoló. Az Archivum részére a magyar levéltárügy centralizálás utáni első, évtizedéről (Balázs Péter), a bolgár levéltárak 1962. évi évkönyve részére a Kaposvári Állami Levéltár azonos időszakban végzett munkájáról (Kanyar József) készült összeállítás. A Levéltári Szemlében a levéltárak gyűjtőterülettel kapcsolatos problémáival és az iratkezelés kérdéseivel az Ügyiratkezelésről (Vágó László), a Csongrád megye egyes tanácsi szervei iratkezelésének vizsgálata (Oltvai Ferenc), az Iratselejtezés, iratkezelés és irattározás ellenőrzése során szerzett tapasztalatok Szolnok megyében (Antal Árpád) és a Járási központi irattárak felállítása Baranya megyében (Szinkovich Márta) című cikkek foglalkoztak. Az iratanyag levéltári feldolgozásának alapelveit a folyóirat részére Vörös Károly állította össze.. A rendezés, selejtezés és segédletkészítés egyes kérdéseit tárgyalják a Járási főjegyzői iratok tárgyi átrendezésének néhány problémája (Lakatos Ernő), a Tematikai feltáró segédletkészítés és a tárgyi átrendezés néhány problémája a szegedi városi tanács irataiban (Oltvai Ferenc és Vinczi Károlyné), a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkereskedés iratainak tárgyi rendezése (Bácskai Vera), az Észrevételek az Országos Levéltár tanácsköztársasági fondjainak kialakításához (Réti László), a Megjegyzések az ökotopiai rendezési elv alkalmazásának kérdéséhez (Sárközi Zoltán), a Levéltári selejtezés előkészítése egy megyei város közigazgatási irataiban 1920—1944 (Schneider Miklós) és a Járási főszolgabírák mint kihágási büntetőbírók iratainak selejtezése (Horváth Ferenc és Sisak Ernőné) című közlemények. A levéltári anyag tudományos és népművelő célokra történő felhasználásának kérdésével a Helytörténetírás szervezése a területi levéltárakban (Soós Imre), a Területi levéltárak iratainak felhasználása a mezőgazdaságra vonatkozó kutatásokban (Oltvai Ferenc), a Győri Állami Levéltár részvétele az 1961—1962. évi helytörténeti kiállítás rendezésében (Lengyel Alfréd), az Egy falutörténeti kiállítás (Degré Alajos) és a Szentesi Állami Levéltár állandó kiállításának tapasztalatai (Schneider Miklós) című — ugyancsak a Levéltári Szemlében megjelent — összeállítások foglalkoznak. A levéltártörténeti feldolgozások közül ki kell emelnünk Kanyar Józsefnek Somogy megye levéltára (Kaposvár, 1962.) című munkáját, amely az első önálló kötetként megjelent hazai ilyen természetű feldolgozás. Á szép kiállítású, a levéltár fondjainak teljes jegyzékét is tartalmazó kötet megjelentetését a Somogy megyei Tanács biztosította. Lengyel Alfrédnak Győr megye levéltárának története és Páhi Ferencnek a Levéltári selejtezés a századfordulón Hódmezővásárhelyen című tanulmánya a Levéltári Szemlében, Szűcs Lászlónak az Adalékok a bécsi központi levéltári anyag Ausztria és Magyarország közötti felosztásának történetéhez című tanulmánya a Levéltári Közleményekben jelent meg. Elkészült Hadnagy Albert Tolna megye levéltárának pusztulása a II. világháború idején című munkájának kézirata. A levéltári forráspublikációk közül ki kell emelnünk a Horthy Miklós titkos iratai (Bp. 1962.) című dokumentumgyűjteményt (Szinai Miklós és Szűcs László), amely mind a közölt iratok jelentősége, mind a szerkesztők szakszerű munkája alapján országos elismerést aratott. Az Adatok a Rákóczi szabadságharc végnapjainak történetéhez (Kállay István) és az Iratok a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. levéltárából az 1848—1849. évi szabadságharc hadianyaggyártásának történetéhez (Szigetvári István) című forrásközlések a Levéltári Közleményekben jelentek meg. Elkészült az Űjvidéki vérengzés 1941-ben (Buzási János) című népszerű forráskiadvány kézirata. Említést érdemelnek a Krónikáink szerepe a középkori jogéletben 13*