MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1962-ben. • 1963. [LK 1963. 329-348. p.]

342 Krónika (Gerics József), a III. Béla 1177. évi könyvalakú privilégiuma az aradi káptalan számára (Borsa Iván) és a Néhány XVII. század végi városi számadáskönyvünk írása (Baraczka István) című — a Levéltári Közleményekben megjelent — forráselemzések illetve forráskritikai tanulmányok, továbbá a Levéltári Szemlében napvilágot látott Néhány gondolat a visszaemlékezések forrásértékéről (Gazsi József) című összeállítás. A Történelmi szakbibliográfia és levéltári forrásanyag (Kosáry Domokos) című értekezés a Magyar Könyvszemlében (1962.) jelent meg. A Történeti Statisztikai Évkönyv 1961/62. évi kötete, amely a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára és a Levéltári Osztály közöí kiadványaként jelent meg, közli a Szentgál népesedési viszonyai a feudalizmus korának végén (Maksay Ferenc), a Szabolcs megye népességi viszonyai a XVIII. században (Veress Miklós), Az első magyarországi népszámlálás Bars megyében (Vörös Károly) és A székesfehérvári városi büntetőbíráskodás főbb adatai az 1769 —1789. években (Kállay István) című tanulmányokat. A Történeti Statisztikai Kötetek című sorozatban jelent meg Sándor Pál: A jobbágybirtok történeti-statisztikai vizsgálata 1786— 1853 (Budapest,-1961.) és Vörös Károly: Vas megye 1744. évi adóösszeírása (Budapest, 1962.) című munka. A Horthy-kori magyar közigazgatástörténet megírása öt éves tervünk egyik főfeladata, de a résztanulmányok megírása is több évre áthúzódó munkát igényel, s így azok elkészültével csak egy-két év múlva számolhatunk. Az elmúlt év folyamán is elkészült azonban néhány közigazgatástörténeti tanulmány. Trócsányi Zsoltnak Az erdélyi központi bányaigazgatási szervezet története 1691—1848. c. munkáját a Nehézipari Műszaki Egyetem Magyar Nyelvű Közleményei (Miskolc, 1962.) VIII. kötete közölte. A Levéltári Közleményekben A bizottsági ügyvitel rendszeresítése a magyar udvari kamaránál 1749—1772 (Paulinyi Oszkár), Az ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez (Rácz Béla), A Nemzeti Bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében (Lengyel Alfréd) és A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten (Rózsa Miklós), a Levéltári Szemlében A kereskedelmi igazgatás fejlődése (Páhi Ferenc) és A megyei önkormányzat alakulásának kérdése Somogy megyében (Leidecker Jenő) c. feldolgozások jelentek meg. Az Archívum részére Bónis György a magyarországi hiteleshelyekről írt tanulmányt. A helytörténetírás mint levéltári feladat csak néhány éves múltra tekinthet vissza, A levéltárosok 1957 óta iktathatják munkatervükbe egy-egy megye, város, község vagy uradalom történetének teljes vagy meghatározott korszakra leszűkített történetének megírását. Tekintette! arra, hogy a legtöbb levéltárosnak már régebbről is volt bizonyos témákhoz adatgyűjtése vagy többé-kevésbé befejezetlen kézirata, a Levéltári Osztály a témaválasztást nem kívánta korlátok közé szorítani. A tanulmányok tehát tárgyukat tekintve meglehetősen nagy változatosságot mutatnak. A Pest és Nógrád megyei Tanács gondozásában megjelenő történelmi tanulmánykötetet a levéltár igazgatója szerkesztette és rendezte sajtó alá. A kötet részére a levéltár dolgozói elkészítették a Pest megye történetének forrásai (Lakatos Ernő), Pest megye a kuruc korban (Kosáry Domokos), Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés (Wellmann Imre) és Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében (Krízsán László) című tanulmányokat. Az Agrártörténeti Szemle 1962. évfolyamában jelentek meg a Gabonatermesztés Nyugat-Magyarországon a XVI—XVII. század fordulóján (Maksay Ferenc) és a Majorsági gazdálkodás a rohonc-szalonaki uradalomban a XVII. század derekán (Zimányi Vera) című összeállítások. A reformkori városi élettel ismertetik meg az olvasót Vörös Károlynak a Szombathely 1821—22-ben egy borbélylegény szemével (Vasi Szemle 1962.) és az Egy borbélylegény napjai Győrben 1823-ban (Arrabona 1962.) című írásai. Ugyancsak az Arrabona 1962. évi kötetében láttak napvilágot A Reformkor eleji Győr megye a haladó szellemi köznevelés szolgálatában (Lengyel Alfréd), továbbá a Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban és A Vérvörös csütörtök győri eseményei című feldolgozások (a két utóbbi Balázs Péter tollából). A győri zeneoktatás 100 éve 1862—1962 (Lengyel Alfréd) című munka Önálló kiadványként való megjelentetését a győri zeneiskola fennállásának centenáriuma alkalmából a helyi tanács biztosította. A Mosón megyei céhek és az Orvosok, chirurgusok, patikusok, bábák (mindkettő szerzője Kulcsár Imre) című kéziratok anyagát a szerző több évszázad irataiból gyűjtötte össze. A Nyíregyháza társadalma az örökváltság után (Hársfalvi Péter) című tanulmány a helyi múzeumi évkönyv részére készült. Ugyancsak feudáliskori anyagra épülnek a Szekszárdi jobbágyság antifeudális küzdelme az apátsági uradalom ellen és a Boszorkányság, babonaság és betyárvilág Tolna megyében a XVIII—XIX. században című kéziratok (Hadnagy Albert munkái). A Vecscs község 175 éves című emlékkönyvben jelent meg -a Vecsés története (Lakatos Ernő) és a Székesfehérvári Múzeum kiadásában a Szabadhídvég története (Farkas Gábor) című feldolgozás. A Vasi Szemle részére készültek A Risorgimento egy érdekes vasi alakja és A Bögötei iskola