MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban. • 1975. [LK 1975/2. 353-380. p.]

Krónika 375 lése található. A Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár dolgozói közül Lengyel Alfrédnek a győri munkásmozgalom 1908—1910, illetve 1910—1913 közötti dokumentumaiból két közleménye (Arrabona 1972. és 1973. évi kötetében) jelent meg. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár közleményei sorozat 1—5. kötete a tervidőszakban látott napvilágot. Az 1, kötet a levéltár kéziratos térképeinek jegyzékét tartalmazza, a 2. kötet „Hajdúhadház múltja és jelene" címmel jelent meg és Komoróczy Györgynek a község politikai történetét tárgyaló tanulmányát is közli. A 3. kötetet a helytörténetírás 1848 előtti, a 4. kötet a hely történetírás 1848—1944 közötti levéltári forrásait ismerteti. Az 5. kötetként a Hajdú-Bihari Történeti Olvasókönyv jelent meg. Mind az öt kötetet Komoróczy György szerkesztette. A „Sarkad múltjából" (Gyula 1972) című kötetben a levéltár dolgozói közül Komoróczy György a község 1848 előtti szervezetéről, Béres András a XIX—XX. századi állattartásról írt, Mervó Zoltánné pedig községtörténeti dokumentumokat közölt. A „Hajdúhadház múltja és jelene" (Gyula, 1972) című kötetben az 1606—1848 közötti közigazgatás történetéről Komoróczy György, a község földrajzi neveiről Mervó Zoltánné értekezett. A „Józsa nagyliözség lOOéve 1872—1972"(Debrecen, 1972) című kötetben az 1950 előtti közigazgatás történetét Komoróczy György írta meg, a község tisztviselőinek jegyzékét pedig Mervó Zoltánné állította össze. A „Tanulmányok és források Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetéhez" (Debrecen, 1972) című kötetben Komoróczy György a munkásmozgalom levéltári forrásairól készített tájékoztatót, Mervó Zoltánné pedig eseménynaptárt állított össze. A „Hajdúböszörmény története" (Debrecen 1973) című kötet Gazdag Istvánnak „A földosztás, a szocialista mezőgazdaság kiépülése", a „Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei és népművészete" (Debrecen, 1973) című kötet Béres Andrásnak a „Hortobágyi hármashatár" című tanulmányát tartalmazza. A Heves megyei Levéltár Archívum címmel periodikát indított, amelynek 1973. évi 1. számában többek között Kohajda Lászlónak Heves megye pecsétjéről és címeréről, továbbá Kovács Bélának a Heves megyei középkori vámokról és vásáros helyekről írt tanulmánya található. A levéltár Tanulmányok Heves Megye Történetéből címmel indult kiadványsorozatainak 1. számaként 1973-ban jelent meg Soós Imrének „Heves és Külső- Szolnok megye 1772—1849. évi rovásadó összeírásai" című munkája. A Komárom megyei Levéltár igazgatójának, Ortutay Andrásnak Alsógalla, Bánhida és Felsőgaíla 1896. előtti történetéről, Tatabánya 1918 előtti történetéről, a népi bizottságok (1945—1949) tatabányai tevékenységéről és Tatabánya város egyesítéséről írott tanulmányai a „Tatabánya története I—II." (Tatabánya, 1972) című kötetekben jelentek meg. A Nógrád megyei Levéltár kiadványai sorozatban található Schneider Miklósnak „A nógrádi adózó nép viszonyai 1828-ban" (Salgótarján, 1972) és „A török után" (Salgótarján, 1973) című történeti—statisztikai összeállítása. A Nógrád Megyei Múzeumi Közlemények 1972. évi füzete Schneider Miklósnak a „Képek az 1870-es évek Nógrád megyei közéletéből", az 1973. évi füzet pedig Leblanc Zsoltnénak az „Újabb dokumentumok Madách élettörténetéhez" című összeállítást közli. A „Salgótartján története" (Salgótarján 1972) című kötetben Schneider Miklós a város 1919—1944 közötti történetét írta meg. A Pest megyei Levéltár dolgozói közül Borosy András „A paraszti milíciák a középkori Európa hadseregeiben" (Hadtörténeti Közlemények 1972) című —• nívódíjjal is jutalmazott — tanulmányát publikálta. A Somogy megyei Levéltár 1972-ben a Levéltári Évkönyv 3., 1973-ban pedig 4. kötetét jelentette meg. Az előbbiben az általános levéltárak dolgozói közül Maksay Ferencnek a „Benedekrendi gazdálkodás Tihanyban a XIII— XIV. századi struktúraváltozás idején", Komjáthy Miklósnak „A somogyi konvent II. Lajos kori oklevelei az Országos Levéltárban "(III. közlemény), Vass Elődnek a „Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírása", Irányi Emmának „A hídvégi tumultus (1696)", Simonífy Emilnek a „Földművelési rendszer Somogy megye északi részén 1728-ban", Bakács Istvánnak „A somogyvári uradalom XIX. század végi gazdálkodásáról", Tóth Tibornak „A szarvasmarha fajtaváltás Somogyban a századfordulón" és Kanyar Józsefnek „Az újgazdák helye Somogy megye mezőgazdaságában a földosztás után és az új agrárstruktúra", az utóbbi kötetben Komjáthy Miklósnak „A Somogyi konvent II. Ulászló kori oklevelei az Országos Levéltárban" (I. közlemény), Kanyar Józsefnek a „Kaposvár mezőváros művelődéstörténetéből a kései feudalizmus idején", .Tóth Tibornak „Az úrbéri viszonyok megszűnése a mernyei uradalomban" és Simonífy Emilnek a „Somogy megye mezőgazdasági birtokstruktúrájának néhány kérdése 1935-ben" című tanulmánya, illetve közleménye található. A Szabolcs megyei Levéltárból Balogh Istvánnak a „Geräte und Verfahren der Ernte in den zentralen Gebieten des Karpatenbeckens in 19. Jahrhundert" (Der Getreidebau in Ost-und Mitteleuropa. Bp. 1972), „A cívisek világa" (Bp. 1973), „A parasztság művelődése a két világháború között" (Bp. 1973), valamint az „Iratok Szabolcs megye gazdasági helyzetéhez 1945" (Józsa András Múzeum Évkönyve 1972) című munkái jelentek meg. A Szolnok megyei Levéltár igazgatója, Antal Árpád társszerzőkkel a „Dokumentumok az iskolák államosításának Szolnok megyei történetéhez" (Szolnok 1973) című forrásközlő kötetet publikálta. A Tolna megyei Levéltár 1972-ben a Tanulmányok Tolna Megye Történetéből 3. és 4. kötetét jelentette meg. Az előbbi Puskás Attilának „A Tolna megyei 1918—19-es képviselőtestületek és tanácsok tevékenysége", az utóbbi ugyané szerzőnek „Történelmi fordulat Tolna megyében 1944—1945-ben", továbbá K. Balog Jánosnak „Tolna megye felszabadítása" és Kisasszondy Évának „Az 1945-ös földreform Tolna megyében" című tanulmányait tartalmazza. K. Balog János-