MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban. • 1975. [LK 1975/2. 353-380. p.]

376 Krónika nak ezenkívül még a „Fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval. . ." (Szekszárd, 1972) és az „Értünk éltek, értünk haltak" (Szekszárd, 1972) című kötete jelent meg. A Vas megyei Levéltár igazgatójának, Horváth Ferencnek a „Kőszeg fejlődése és szerepe a pannon térségben a 14—19. században" című tanulmányát a Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion„Mogersdorf 1972 (Szombathely; 1974) című kötet közölte. A Veszprém megyei Levéltár első kiadványát Takács Rózsa kezelő készítette el a „Veszprém megyei állami anyakönyvi kerületek változásainak jegyzéke 1895—1973" címmel. AZala megyei Levéltár dolgozói közül Simonffy Emil a „Zalaegerszeg óvodahálózatának kiépítése" (Óvodáink 125 éve. Zalaegerszeg 1972), a „Kanizsa utolsó pere a földesurasággal" (Thury György Múzeum Emlékkönyve 1972), Degré Alajos a „Nagykanizsa önkormányzata a XVIII. században" (ugyanott), a „Zalaegerszeg legrégibb kórháza" (A Zalaegerszegi városi kórház története. Zalaegerszeg 1973), ugyanő Szentmihályi Imrével az „Egy adalék Pálóczi Horváth Ádám életéhez" (Göcseji Helikon Honismereti Közlemények 1971), Müller Veronika a „Thury György kanizsai kapitánysága" című tanulmányát publikálta. A tervidőszak alatt jelent meg a Levéltári Közlemények 42. (1971-ben) és 43. (1972-ben) évfolyama. Az előbbiben levéltárosok tollából Borsa Ivánnak a Magyar Országos Levéltár EHplomatikai Levéltára egyes adatainak gépi segítséggel történő feldolgozásáról, Komjáthy Miklósnak a veszprémvölgyi alapítólevél kibocsátójáról, Bogdán Istvánnak az 1828-i helyi földmértékekről, Bónis Györgynek a sasadi tizedper közjegyzőiről a XV. század derekán, Kállay Istvánnak a városi igazgatás Mária Terézia kori reformjáról és Sashegyi Oszkárnak a Magyar Kamara szerepéről a bányaügyi igazgatásban (1790—1848) írt tanulmánya, Iványi Emmának „Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezésével kapcsolatban" című forrásközlése, Balázs Péternek az általános levéltárak 1970. évi munkájáról készített összeállítása, továbbá a levéltári irodalom és a levéltári folyóiratok ismertetése, végül az 1970. évi magyar levéltári irodalom bibliográfiája található. Az utóbbi évfolyam Kállay Istvánnak a családülésről, Bakács Istvánnak a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárainak történetéről (1934—1945) szóló tanulmányát, Iványi Emmának Csáky István országbírói levéltáráról szóló ismertetését, Kállay Istvánnak a nádori porta változásairól, valamint Kanyar Józsefnek a magyarországi földreformok (1920—1945) történetére vonatkozó brit diplomáciai iratokból készített forrásközlését, Szűcs Lászlónak a moszkvai VII. Nemzetközi Levéltáros Kongresszusról, Ember Győzőnek a Magyar Országos Levéltár öt évéről (1966—1970), valamint az 1971. évben végzett munkájáról, továbbá Balázs Péternek a tanácsi levéltárak 1971. évi működéséről szóló beszámolóját közli. E számban az ismertetések és a folyóiratszemle mellett a magyar levéltári irodalom 1971. évi bibliográfiája található meg. A Levéltári Szemlének 1972-ben és 1973-ban egyaránt 3—3 száma jelent meg. A folyóiratban tanácsi levéltárosok tollából több ágazattörténeti tanulmányt találhatunk: Szabó Ferenc a kereskedelmi ágazat irányításáról és ügyköreiről (1950—1956), Kanyar József a közép- és alsószintű földművelésügyi szakszervek hatásköréről és fondjainak forrásértékéről (1945—1955), Klausz Jenőné a megyei tanács művelődésügyi igazgatásának szervezetéről és ügyköreiről (1950—1956), Bálint Ferenc és Páhi Ferenc a tanácsok igazgatási osztályairól, Csipesz Antal az árvaszék kapitalista kori szervezetéről, működéséről és iratairól, Mervó Zoltánné a megyei és városi egészségügyi szolgálat felépítéséről és hatásköréről (1950—1956), Tirnitz József az alsófokú iparigazgatási szervekről és ügyköreikről (1945 —1950) és Kiss Mária a tervgazdaság megyei irányító szerveiről (1947—1955) írt. Horváth Ferenc az 1861—1971 közötti fő- és alszolgabírói, Lengyel Alfréd az abszolutizmus kori megye hatósági iratokban végzett kísérleti selejtezés eredményeit ismertette. Beszámol a lap a moszkvai VII. Nemzetközi Levéltáros Kongresszusról s több tanulmány foglalkozik a levéltári munka elvi-módszertani kérdéseivel : Tompa Istvánné és Pálmány Béla az iratkezelési szabályzatokról, Leblanc Zsoltné a középiskolai történelemoktatás levéltári támogatásáról, Schneider Miklós a tanácsi iratok levéltári feldolgozásáról, Bezerédy Győző a községi krónikaírás kérdéseiről és Kállay István a Balassa család levéltárának rendezéséről írt. A levéltári technika kérdéseivel Scholz Tamás több tanulmányban is foglalkozott. Az írás- és levéltártörténet köréből való Horváth Jánosnénak az írógép ügyviteli alkalmazásáról (1883—1944) és Oltvai Ferencnek a Csongrád megyei községi irattárakról szóló írása. A folyóiratban több beszámoló olvasható külföldi tanulmányutakról, levéltárigazgatói értekezletekről, tudományos konferenciákról. A Figyelő, Irodalom és Krónika sorozat külön érdeme a gyors, szakszerű tájékoztatás a levéltárügyet érintő tudományos eredményekről és kezdeményezésekről. A magyar levéltárügy eredményeinek és színvonalának nemzetközi elismerését jelzi, hogy a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa Mikrofilm Bizottsága Bulletin-jét Borsa István szerkeszti és megjelentetéséről a Magyar Országos Levéltár gondoskodik. Közművelés 1972 és 1973 egyaránt bővelkedett jubileumokban, s így alkalmul szolgált a közművelő tevékenység sokoldalú kibontakoztatására. Az előbbi évben ünnepelte az ország Dózsa György születésének ötszázadik, Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulóját, 1973-ra esett az 1848-as forrada-