MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar levéltárügy 1945-1969. • 1970. [LK 1970/1. 47-87. o.]

70 Balázs Péter levéltárban, mind a Levéltári Igazgatóságon a kutatók rendelkezésére állnak s ezek publikálását nem tervezzük. 1959-ben jelent meg az Országos Levéltár, 1962-től pedig folyamatosan a területi állami levéltárak fondjainak jegyzéke (eddig 10 területi levéltáré). E jegyzékek az ország teljes állami levéltári anyagát levéltáranként, azokon belül a fondokat létrehozó szervek egységes rendszere szerint csoportosítva, azonos szerkezeti tagolásban mutatják be. Az általános levéltárak fondjegyzékeinek megjelentetését az Igazgatóság legkésőbb 1972 végéig be szeretné fejezni. Ezt követően — vagy már ezzel párhuzamosan — sor kerül a szaklevéltárak fondjegyzékeinek publikálására is. A fondjegyzékek levéltáraink alapvető segédletei, minden további levéltári munka, s főképpen segédletrendszerünk tudományos alapjául szolgálnak. Mind a levéltárosok, mind a kutatók részéről jelentkezett a mélyebb szintű, illetve a fentiekkel azonos szintű, de analitikus segédletek iránti igény is. Ezért az Országos Levéltárban az 1967 előtti kormányszervek és a bíróságok anyagában (I. osztály) megkezdődött az ún. ismertető leltárak készítése. Az ismertetőleltár fond-, illetve állagszinten a hivataltörténet részletesebb ismertetésével és az anyag tartalmának analitikus kifejtésével elsősorban a kutatók alaposabb tájékoztatását hivatott szolgálni. Az Akadémiai Kiadó gondozásában eddig az 1848/49-i minisztérium levéltáráról (Ember Győzőtől), a Magyar Tanácsköztársaság történetének az állami levéltárakban őrzött forrásairól (többek tollából), a helytartótanácsi levéltárról (Felhő Ibolyától és Vörös Antaltól) és az abszolutizmus kori levéltárról (Sashegyi Oszkártól) jelent meg ismertető leltár. 1955-ben a Levéltári Osztály a „Levéltári leltárak''' sorozatban a numerikus irattári rendszerű fondoknál a raktári egységekig (csomó, kötet stb.), tárgyi csoportosítása rendszer esetében a legkisebb tárgyi egységekig lemenő ún. raktári áttekintő jegyzékek publikálását kezdte meg. Az Országos Levéltár központi kormányszerveinek kapitalista kori iratairól, családi levéltárairól és gyűjteményeiről, gazdasági szerveinek fondjairól és filmtára állagáról, továbbá néhány egyházi levéltár anyagáról 1968 végéig a sorozatban 44 kötet jelent meg, s évente további 3—4 kötet publikálására lehet számítani. 1955-ben a területi levéltárakban levő kéziratos térképekről, 1958—59-ben ugyané levéltárakban a feudális kori összeírásokról — központi módszertani utasítás alapján — kartoték rendszerű segédlet készült. E munkálatok eredményei alapján indította meg 1965-ben az Osztály a „Levéltári jegyzékek'" című sorozatot. A területi levéltárak kézírásos térképeinek publikálása 1968 végéig e levéltárak volt nevének betűrendjében a szombathelyi levéltárig jutott el. A területi levéltárakban őrzött feudális kori adóösszeírások jegyzéke, valamint a Fővárosi Levéltárban őrzött budai és óbudai építési tervek jegyzéke szintén megjelent. Tematikai segédletek készítése — amelyek közé a kéziratos térképek és a feudális kori összeírások katalógusa is tartozik — levéltárainkban a már korábban említett kutatóselejtezéssel párhuzamosan indult meg. A munka célja a két világháború közötti fontosabb fondok munkásmozgalmi, népgazdasági, történettudományi és szervezettörténeti dokumentumainak feltárása volt. Hasonló — az egyes iratok szintjéig lemenő — nagyobb arányú országos adatfeltáró munka folyt még az 1905-ös oroszországi forradalom magyarországi hatására, az 1945-ös földosztás történetére, a felszabadulás első hónapjainak politikai-gazdasági történetére, valamint a magyar nternacionalistáknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgár-