MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar levéltárügy 1945-1969. • 1970. [LK 1970/1. 47-87. o.]

68 Balázs Péter hatták munkatervükbe. E szempontból legkedvezőbb helyzetben az Országos Levéltár van, amelynek rendezettsége már megengedi, hogy egyes osztályain rendszeresen végezzenek középszintű tárgyi át- vagy továbbrendezéseket, sőt azt is felmérte, hogy iratanyagából hány fond, illetve folyóméter tárgyi rendezését kell elvégeznie. E szerint 3114 folyóméter, azaz az egész levéltár 8,12%-a szorul csupán tárgyi átvagy továbbrendezésre, mert 17 777 folyóméter tárgyilag megfelelően rendezett, 16 347 folyóméter pedig jelenlegi rendjében is kutatható, tehát átrendezést nem igényel. Az átrendezés kérdésében természetesen a fond forrásértéke, kutatottsága, terjedelme stb. mind figyelembe veendő tényezők. A területi levéltárak rendezettségét és selejtezettségét több mint egy évtizeddel ezelőtt mértük fel, s azóta a felmérés adatai, sőt részben szempontjai is elavultak. Egy új tervezési statisztikai felmérés elkészítése, amely ismét legalább egy évtizedre a rendezési munkák megtervezésének alapjául szolgálhat, halaszthatatlanná vált. Az egyes levéltárak rendezettségi állapotát — állandó, olykor egészen vaskos, korrekciókkal — még csak tudjuk követni, de egyáltalán nincsen áttekintésünk az egyes fondcsoportok (községek, bíróságok, üzemek, iskolák stb.) rendezettségéről. Pedig — véleményünk szerint — a jövőben az iratanyag levéltári feldolgozásának a területi levéltárakban egyre inkább egyes fondcsoportok komplex feldolgozása felé kell haladnia, azaz lépésről-lépésre évente egy vagy több fondcsoport rendezését, selejtezését és segédletekkel való ellátását minden (vagy a legtöbb) levéltárban párhuzamosan kell elvégeztetnünk. Ez a módszer lehetővé fogja tenni a munkák jobb központi módszertani előkészítését, hatékonyabb segítését és az országosan egy-egy fondcsoportról elkészült segédletek legfontosabb adatainak publikálását is. Az Országos Levéltár rendezettség tekintetében sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint általában a tanácsi levéltárak: egyes osztályainak iratanyaga középszinten máris rendezettnek tekinthető, más osztályon ez a szint néhány éven belül elérhető. Kivétel a Népi demokratikus osztály, amelynek anyaga rendezettség szempontjából sokkal kedvezőtlenebb képet mutat, sőt az állandó iratbegyűjtés révén a levéltár rendezési gondjai, számításunk szerint, még legalább egy évtizedig nem is fognak enyhülni. Az egyre inkább történeti levéltárrá alakuló Országos Levéltár azonban a következő években a középszintű rendezés befejezése mellett folytathatja az iratok tárgyi átrendezését, sőt előtérbe kerülhet a középszintű selejtezettség elérése is. A tanácsi levéltárakban a következő évek feladatát a már említett komplex módszer szerinti középszintű rendezettség, selejtezettség és segédletekkel való ellátottság elérésére kell koncentrálnunk. Egy-két levéltárban ez a munka esetleg áthúzódhat még az V. ötéves tervre is, több levéltárban viszont megvalósítható lesz az egész iratanyag fondjegyzék szerinti felállítása, mintaállványozása és raktári jelzetelése. Néhány tanácsi levéltárban ki kell kísérleteznünk egyes típusfondok tárgyi átrendezésének módszereit és munkaidő szükségletét. Középszintnél mélyebbre menő rendezéseket általában az elkövetkező 5—10 évben nem tervezünk, ilyenekre legfeljebb rendkívüli országos vagy helyi igények jelentkezése kapcsán kerül majd sor. A tanácsi levéltárak egy része nem fordított gondot arra, hogy a legalább középszinten rendezett iratok mintaállványozásáról is gondoskodjék. Az utóbbi 1—-2 évben viszont egyes levéltárak valóságos dobozolási lázba estek, s nem egy esetben olyan, korábban mintaállványozott, iratokat is átdobozolnak, amelyek tárolására a hagyományos lemezek közötti elhelyezés esetleg célszerűbb, mint a dobozolás. Mindenképpen vigyázni kell arra, hogy dobozokban csak kifogástalanul száraz