MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar levéltárügy 1945-1969. • 1970. [LK 1970/1. 47-87. o.]

64 Balázs Péter III. sz. tábla Ellenőrzendő szervek száma szercsoportonként Az ellenőrzendő szervek száma Szervcsoportok Országos Levéltár Tanácsi levéltárak Országos Levéltár székhelyen vidéken Együtt Közigazgatási szervek 32 189 3 174 3 395 Szakszervek 194 445 537 1 176 Igazságszolgáltatási szervek 2 176 235 413 Intézetek 67 681 535 1 283 Gazdasági szervek 1344 857 4 737 6 938 Egyéb szervek 92 613 1 292 1 997 Összesen: 1731 2961 10 510 15 202 látogatások kérdését márcsak azért sem tekinthetjük megnyugtatónak, mert időközben az új levéltári törvény az eddiginél magasabb szintű iratkezelési és irattározási rendszert vezetett be, s ez az ellenőrzési munka intenzitásának növelését is megköveteli. Természetesen az új iratkezelés bevezetésével párhuzamosan szükség lesz az ellenőrzendő szervek jegyzékének felülvizsgálatára is. Jelenleg ugyanis a levéltárak az egyes szervtípusok irattárainak értékelésében gyakran nem azonos mércével mérnek. (Hogy csak egy-két jellemző példát említsünk: a szakszervek száma a volt Pest és Nógrád megyei Levéltár kimutatásában 10, a volt Kecskeméti Állami Levéltáréban 91, a pénzintézeteké a Fővárosi Levéltár jegyzékében 3, a volt Szolnoki Állami Levéltáréban 43 stb.) Meg kell emlékeznünk még a 45/1958. sz. kormányrendelet 4. § 3. pontja értelmében létrehozni kívánt járási irattárakról, amelyeknek az lett volna a feladatuk, hogy a községek 5 évnél régebbi levéltári megőrzésre érdemes iratait átvegyék, és a levéltárba szállítás időpontjáig továbbőrizzék, azaz tanácsi vonalon lényegében átmeneti levéltári hálózatot kellett volna létrehozni. Sajnos, a rendeletben megállapított 5 éves türelmi idő alatt az akkori 121 járásból mindössze 48 hajtotta végre, illetve kezdte meg a községi iratok begyűjtését, mígnem az egész kérdés mind a Tanácsszervek Osztályán, mind a Levéltári Osztályon lekerült a napirendről. Az új levéltári törvény — mint arról már szó volt — megadta a jogi alapot a levéltárakon kívüli intézményekben őrzött irattári eredetű anyag átvételére, és a tudományos intézmények iratgyűjtő tevékenységének szabályozására is. Ez a jog-