MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Balázs Péter: A magyar levéltárügy 1945-1969. • 1970. [LK 1970/1. 47-87. o.]
50 Balázs Péter Az így kialakított 21 állami területi levéltárhoz csatlakozott 1960-ban 22.-ként a Miskolci Állami Levéltárból kivált Sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Levéltár. 1956—1960 között az Osztály levéltári fiókokat nyitott Mosonmagyaróvárott, Kiskunfélegyházán, Makón és Hódmezővásárhelyen. 1964-ben a Fővárosi Levéltárban 3 osztály, 1965-ben a Pest és Nógrád megyei Levéltárban 3 csoport alakult. 1953. jan. 1-i hatállyal az országos jelentőségű ipari és közlekedési vállalatok, valamint a fontosabb pénzügyi szervek iratainak átvételére és gondozására megalakult a Központi Gazdasági Levéltár. Az Országos Levéltárban 1954-ben a felszabadulás után működött országos jellegű hivatalok gyűjtésére létrejött a Népi demokratikus csoport, amelyet 1961-ben osztállyá szerveztek át. 1960-ban a filmező és a restauráló csoportból, valamint a könyvkötő részlegből Technikai Osztály alakult. 1962-ben a Központi Gazdasági Levéltár beolvadt az Országos Levéltárba, s így ott az osztályok száma hatra emelkedett: 1. Feudális kori kormányhatósági levéltárak II. Polgári kori kormányhatósági levéltárak III. Családi levéltárak és gyűjtemények IV. Gazdasági levéltárak V. Technikai osztály Népi demokratikus osztály (ideiglenes jelleggel) 1959-től a minisztérium biztosította a bécsi polgári levéltári delegátus működésének feltételeit. (1948—1959 között a delegátusi állás betöltetlen volt.) A delegátus feladatát az Osztály által kért iratfilmezések szorgalmazása, a Badeni Egyezmény X. szakasza alapján történő anyagkölcsönzések gyors lebonyolításának elősegítése és a magyar vonatkozású iratok mikrofilmezés, illetőleg kölcsönzés céljára történő felkutatása képezi. A 29/1950. sz. törvényerejű rendelet arra is felhatalmazta a Levéltárak Országos Központját, hogy az állami levéltári hálózatba nem tartozó — természetes vagy jogi személy tulajdonában levő levéltár (gyűjtemény) nemzeti érdekű magánlevéltárra nyilvánítása érdekében a miniszternek javaslatot tegyen. A magánlevéltárat tulajdonosa köteles volt épségben és használható állapotban fenntartani, továbbá az anyag őrzéséről, szakszerű rendezéséről és kezeléséről saját költségén tartozott gondoskodni. A magánlevéltárak felett a L.O.K. szakmai felügyeletet gyakorolt, sőt azok irataikban selejtezést is csak a Központ előzetes hozzájárulásával végezhettek. A törvény azt is kimondta, hogy a Központ — sem levéltár, sem irattár anyagába nem tartozó —, de a történeti kutatás számára különös jelentőségű egyes iratokat is történeti értékűvé nyilváníthat. A történeti értékű iratgyűjtemények és egyes iratok bejelentési kötelezettségéről a törvény végrehajtása tárgyában kiadott 1610-26/1950. V.K.M. sz. rendelet intézkedett. A nemzeti érdekűvé nyilvánított magánlevéltár tulajdonosa, illetve vezetője köteles volt a levéltár működéséről a Központot évente tájékoztatni. A törvény e rendelkezései elsősorban az egyházak levéltárainak védelme és hozzáférhetővé tétele szempontjából voltak jelentősek. Mint ismeretes, a katolikus egyházi levéltári és irattári anyag védelméről és kezeléséről az 1918-ban megjelent Codex Juris Canonici egyes kánonjai rendelkeznek, ezek közül azonban szinte kizárólag a biztonságos őrzésre voltak tekintettel. A levéltárosi állás így a katolikus egyházi levéltárakban legtöbbször csak mellékes elfoglaltság volt, a kutatási lehetőség rendszeres biztosi-
