MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1965-ben. • 1966. [LK 1966/2. 356-371. p.]

Krónika 359 Gyűjtőterület ellenőrzése. Iratbegyüjtés A levéltárak iratanyagának mennyisége a tervév folyamán az alábbiak szerint alakult: az iratanyag mennyisége az év elején 136 868 fm az év folyamán begyűjtött iratanyag 5 280 fm az év folyamán csökkenés (iratátadás, selejtezés) 1 527 fm az iratanyag mennyisége az év végén 140 621 fm (Megjegyezzük, hogy az 1964. évi beszámolóban az iratanyag év végi mennyiségi adata 136 776 fm volt. Az 1965. év eleji mennyiség ennél 92 fm-rel több; az eltérés onnan adódik, hogy a Zalaegerszegi Állami Levéltár, új felmérés után, adatait korrigálta.) Az év folyamán begyűjtött iratanyag mennyisége meghaladja a sok évi átlagot, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy az Országos Levéltár átvette a Pénzintézeti Központ Dohány utcai irattárában tárolt, közel 2500 fm iratanyagot. Az Országos Levéltár a tervidőszak alatt 2292, a Fővárosi Levéltár 509, a debreceni 220, az esztergomi 123, a miskolci 100, a nyíregyházi 152, a szolnoki 140, a veszprémi 226 és a zalaegerszegi 294 fm iratot gyűjtött be. További négy levéltárunk (Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár, Eger, Sopron és Székesfehérvár) iratbegyűjtése elérte vagy meghaladta az 50 fm-t, a többié 50 fm alatt volt. (Legkisebb mennyiséget a Sátoraljaújhelyi Állami Levéltár szállított be, mindössze 3 fm-t.) A begyűjtött fondok illetve fondrészek közül az Országos Levéltár esetében a Szabadalmi Bíróság 1936—1944. évi M—Z jelű iratai, kisebb családi levéltárak töredékei, 19 vásárolt és 5 kiemelt középkori oklevél (a Diplomatikai Levéltárnak jelenleg 105 775 db oklevele van), a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt 1930—1947. évi, a Dreher Haggenmacher Sörgyárak 1909—1948. évi, a Magyar Nemzeti Bank 1924—1944. évi titkos elnöki, a Pénzintézeti Központtól átvett 1930—1948. évi takarékpénztári (Magyar Általános Hitelbank, Pesti Hazai Első Takarékpénztár, Magyar Leszámitoló és Pénzváltó Bank, Belvárosi Takarékpénztár, Nemzeti Takarékpénztár, Angol—Magyar Bank, Magyar—Olasz Bank stb.), a felszabadulás után működött szervektől az Országos Tervhivatal, a Területrendezési Intézet, a Műszaki Fejlesztési Hivatal, a B. M. Egyesületi Főosztály, a központi ellenőrzési szervek, a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Postavezérigazgatóság, különböző külkereskedelmi vállalatok, a Magyar Állami Erdőüzemek Igazgatósága, a Könnyűipari Minisztérium különböző igazgatóságai, a Nehézipari Minisztérium egyes igazgatóságai illetve főosztályai, a Tájékoztatási Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium Gyermekvédelmi Főosztálya iratai stb. érdemelnek említést. A területi levéltárak elsősorban közép- és alsó szintű tanácsi, intézeti és gazdasági szervektől vettek át felszabadulás utáni iratokat. Ezeken túlmenően jelentős volt a jogszolgáltatás szerveitől begyűjtött iratanyag is: a Fővárosi Levéltár a Budapesti Állami Közjegyzők Irodája 1930—1944. évi, a gyulai a helybeli törvényszék 1919—1939. évi, a kaposvári ugyancsak a törvényszék 1910—1944. évi cégbírósági, a nyíregyházi a mátészalkai járásbíróság 1929—1956. évi, a Pest és Nógrád megyei a Pestvidéki Törvényszék 1923—1929. évi, a szolnoki a kunszentmárton járásbíróság 1922—1943. évi, a szombathelyi Krébel Kornél ügyvéd (általános iskolásokról a papírgyűjtő kampány alkalmával), a veszprémi a pápai járásbíróság 1918—1929. évi és ä zalaegerszegi több járásbíróság telekkönyvi és a helybeli járásbíróság 1915—1939. évi iratait szállította be. Egyéb fondok közül a kaposvári és nyíregyházi levéltár által a helyi ÁFTH-tól begyűjtött kataszteri Iratokat, a kaposvári és pécsi levéltár által átvett termelőszövetkezeti tanácsi iratokat és a Szegedi Állami Levéltárba beszállított munkásbiztosítási pénztári iratokat emelhetjük ki. Levéltáraink az elmúlt évben a levéltár székhelyén 1507, más helységekben 1810, azaz öszszesen 3317 szervlátogatást végeztek. A területi levéltárak szervlátogatásai (911 helybeli és 1810 vidéki ellenőrzés) az egyes levéltárak között meglehetősen egyenlőtlenül oszlanak meg, amiben a tervidőszak alatt az a körülmény is szerepet játszott, hogy a fertőző állatbetegségek miatt az ország egyes vidékein hosszabb-rövidebb ideig utazási tilalmat rendeltek el. Az irattárosok továbbképzéséről több levéltár jelentése is beszámol. A Fővárosi Levéltár a Kohó- és Gépipari Minisztérium Vállalatainak irattárosai részére 2 tanfolyamot szervezett, melyeknek 78 résztvevője volt. A Debreceni Állami Levéltár minden járási székhelyen iratkezelési továbbképzést tartott a községek V. B. titkárai és adminisztrátorai részére. A Gyulai Állami Levéltár gyűjtőterületén a megyei tanács V. B. napirendre tűzte az 1950—1956. közötti közigazgatási iratok selejtezését. A levéltár 4 járási székhelyen rendezett a községi selejtezési felelősök és a selejtezési bizottsági tagok részére konzultációkat, amelyek napirendjén az iratmegőrzés fontosságának és a selejtezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseknek ismertetése szere/