MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Kovács Eleonóra: A Magyar Nemzeti Levéltár projektje a reformáció emlékévében. Levéltári Közlemények, 88. (2017) 381-

Forrásfeltáró projektek Az Országos Levéltár 1526–1550, majd 1570 közti anyagokat feltáró projektje Az MNL Országos Levéltára a reformációs projekt tervezésekor az 1526–1550 közti iratok feltárását tűzte ki célul. E feltárás kapcsolódik a Mohács előtti okleve­lek adatbázisának folytatásához, s ez már eleve előnyt jelent a kutatók számára is, hiszen egy már feltárt és publikált anyag és az abban rejlő adatok, valamint egy újabb időszak iratai közötti összefüggések kutatása is lehetővé válik. A reformáció magyarországi kezdeteire vonatkozóan rendkívül fontos ez az időszak, hiszen az új hitelvek magyarországi terjedésének tanulmányozásához ezen évek iratai nélkü­lözhetetlenek. E projektrész, valamint a szabad királyi városok vallásváltását vizs­gáló alprojekt eredményei egymást is erősítik, sőt ahol a megyei anyagban találha­tók a korai időszakra vonatkozó dokumentumok és adatok, ott is kiegészülhetnek egymás adataival a különböző intézmények forrásfeltárási eredményei. A projekt tervezését felmérés előzte meg. 2015-ös becsléseink szerint az Országos Levéltár kb. 43 iratfolyóméter anyagot őriz az 1526 és 1550 közötti idő­intervallumból. Ez kb. 300 000 iratot jelent. A dokumentumok a Magán levél tárak és gyűjtemények főosztálya (53%) és az 1945 előtti kormányszervek főosztálya (47%) anyagában találhatók, mintegy 480 törzsegységben. E két iratőrző osztály végezte a feltáró munkát, szoros összeköttetésben a digitalizálást végző Állomány -védelmi és Reprográfiai Osztállyal és az adatbázis terén segítséget gyújtó informa­tikus kollégákkal. A projekttámogatás lehetővé tette, hogy a levéltárosok munka­tervbe felvett napi feladatvégzése mellett a projekt időtartamára kizárólag e feltá­rásban dolgozó külső munkatársakat is alkalmazzunk. Az iratok mennyisége, valamint az adatbázisba rögzítés sebessége lehetővé tette, hogy ezt az évkört két évtizeddel előretoljuk, így a kutatást 1570-ig végezzük. Ez az időhatár nem véletlen, ekkortól növekszik ugrásszerűen az írásbeliség termékeinek száma, addig viszonylag könnyen átfogható. A reformációra vonatkozó iratok meglehetősen szétszórtan és feldolgozatlanul találhatók az Országos Levéltár iratanyagában. Emiatt is volt nagyon fontos a fel­mérés, a fondok tartalmának előzetes átnézése, majd ezt követően a kutatásba bevonható anyagok kiválasztása. Az előzetes felmérés mellett nagyon lényeges része e munkának a kiválasztott fondok feltárása, amely a segédletek hiánya miatt nehézkes, de kulcsfontosságú feladat. A dokumentumokhoz viszonylag csekély számban állnak rendelkezésre kutatási segédletek, s ezek jelentős része sem meg­bízható. Ez is oka annak, hogy ezeknek az irategyütteseknek a kutatására korábban nagyon kevesen vállalkoztak, kutatócsoportok is csak kisebb egységek szinte csak szúrópróbaszerű vizsgálatával próbálkoztak. Az egyetlen megbízható megoldás az anyag darabszintű átnézése, amely kettős célt szolgál. Egyrészt a jelzett időinterval­lum anyaga feltárttá válik, másrészt erre támaszkodva elvégezhető a reformációra vonatkozó források kiválogatása és feldolgozása, majd adatbázisba rendezése. A Magyar Nemzeti Levéltár projektje a reformáció emlékévében 383

Next

/
Oldalképek
Tartalom