MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Kovács Eleonóra: A Magyar Nemzeti Levéltár projektje a reformáció emlékévében. Levéltári Közlemények, 88. (2017) 381-
A projekt a darabszintű feltárással a reformációra vonatkozó anyagok kiszűrését s azok részletes feldolgozását tudta megvalósítani. A kiemelt iratok feldolgozásával párhuzamosan történt a digitalizálás. A digitális felvételek közzététele és a feltárt, feldolgozott anyag adatbázisba rendezése a projekt végeredménye. Ennek gördülékeny megvalósításához elengedhetetlen volt, hogy megfelelő ütemben történjék a digitalizálás, ez több digitalizáló munkaállomás összehangolt munkájának eredményeképpen valósulhatott meg. A projekt nyeresége több a reformációs adatok feltárásánál. Mivel a feltárás csak a darabszintű átnézéssel lehetséges, így minden dokumentum bekerül az adatbázisba, s bár a célkitűzés alapján a protestáns vonatkozásúak adatait vesszük fel részletesen, a többi irat alapadatai is bekerülnek, így azok is kutathatóvá válnak. Ezek később a reformációs tárgyú iratokhoz hasonlóan több adattal egészülhetnek ki. Az adatbázis egyébként sem csak a protestáns felekezeteket kutatók számára lehet hasznos, hanem a korszak, egy-egy térség, egy család vagy személy, vagy éppen a katolikus egyház történetét kutatók számára is. Az Országos Levéltár szabad királyi városok vallásváltását vizsgáló projektje A reformáció elterjesztésében a magyarországi szabad királyi városok főként német nyelvű polgársága jelentős szerepet játszott, hiszen Luther tanainak első hazai hirdetői is elsősorban közülük kerültek ki. Annak ellenére, hogy a városok szerepe a reformáció terjedésében kiemelkedő volt, s bár a 19–20. század fordulóján, illetve a közelmúltban zajlott kutatás e tárgykörben, a vallásváltás feltárása még nem valósult meg. A reformációs projekt keretén belül erre vállalkozott az intézmény. A kutatás célja: feltárni azokat a forrásokat, amelyek a reformáció korai elterjedésének alapvető dokumentumai, majd ezek alapján lehetőség szerint megrajzolni, rekonstruálni a városi reformáció folyamatát. A kutatás egyúttal hungarika-kutatás is, és a Magyarországon kívül található források feltárásában is jelentős segítséget jelenthet. A feltárandó terület az egykori Magyar Királyság szabad királyi városainak levéltári iratanyaga, amely kis részben a mai Magyarországon, nagyobb részben Szlovákiában, Ausztriában és Romániában található. A városi levéltárak szerepe rendkívül fontos, mivel főként itt találhatók e korai korszakra – a reformáció első évtizedeire – adatgazdag forrásegyüttesek. A vallásváltás alsóbb szintű vizsgálatának itt vannak meg az előfeltételei nem csupán a városi lakosságra, hanem az evangélikus egyház kiépülésére, a hittételek megfogalmazására és a könyvnyomtatásra vonatkozóan is. A városi levéltári iratanyag korai időszakának felmérése, a reformációval, vallásváltással, az egyház szerveződésével kapcsolatos dokumentumok feltárása, kiválogatása, digitalizálása és adatbázisban történő feldolgozása valósult meg. A helyi egyházi gyűjtemények felmérése is fontos volt annak érdekében, hogy az evangélikus és református lakosság hitélete, közösségi élete, valamint száma felmérhető legyen. A projekt – az MNL hungarika-kötelezettségeihez igazodva – a későbbi időszak magyar vonatkozású iratanyagával kapcsolatban is végzett kuta-Mérleg 384
