MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

S[inkovics] I[stván]: Az Országos Levéltár 1940-46-ban. • 1946. [LK 1946. 326-337. p.]

SZEMLE 335 között más levéltári munkák is megindultak. így a múzeumi törzs* anyag középkori darabjainak a mai levéltári elveknek megfelelően borítékokba való elhelyezése. Megindult továbbá a Zichy*család levéltárának rendezése az elenchizált sorozatoknak a segédkönyvek alapján történt helyreállításával, valamint a középkori oklevelek kiemelésével és borítékolásával. Végül befejezést nyert a filmtár anyagában a veszteségek ellenőrzése. Az Országos Levéltár munkakörében lényeges változás tör= tént azzal, hogy a demokratikus államrendszer bevezetésével a nemességigazolási ügyek megszűntek és ezzel az Országos Levéltár mentesült a belügyminiszter részére nemességigazolási ügyekben adott szakvélemények alól, amelyek különösen a háborús évek alatt rendkívüli terhet jelentettek az ügyvitelben. Egyébként azon* ban az Országos Levéltár történeti kérdésekben adott szak* véleményeivel, a különféle irányú levéltári kutatások kiszolgálása» val, továbbá a belföldi és a külföldi érdeklődők részére nyuj* tott felvilágosításokkal a lehetőség keretein belül változatlanul ellátta feladatait. A háború pusztításai után, amelyek alól szinte egyetlen levél* tár sem vonhatta ki magát, a levéltárügy rendezése időszerűbb lett, mint valaha. A levéltári helyiségek rombadőltek vagy megsérül* tek, a háborús közigazgatás és gazdálkodás megszűnésével egyes hatóságok, hivatalok és intézmények működése megakadt, irat* anyaga pedig gazdátlanná vált; előbb vagy utóbb a biztos pusztulás vár reá. Ugyanez a helyzet a magánlevéltárak terén, ahol a nagy* részükben feldúlt levéltárak a legtöbb helyen gondozó nélkül maradtak. Mindezek a kérdések a levéltárügy szempontjából olyan jelentőségűek, hogy a törvényes rendezés szükségét senki nem tart* hatja elodázhatónak, aki a magyar mult e pótolhatatlan értékű írott emlékeit valamelyest is megbecsüli. Szükségesnek látszott azon* ban, hogy a törvénytervezet az ország átalakulásából levéltári vonalon következő esetleges változásokat is érzékeltesse. Ezek figyelembe* vételével történt az eredeti tervezet szövegének tel* jes átdolgozása. 1945 őszén már tárcaközi értekezletre kerülhetett sor és 1946 folyamán több közvetlen tárgyalás után elkészült az új szöveg. A párisi békeértekezletre 1946 őszén az Országos Levéltár emlékiratot készített, kimutatva azoknak a követeléseknek a jogo* sulatlanságát, amelyek magyar levéltárak iratanyagát egészében vagy szétválogatva idegen államok részére kívánják kiszolgáltatni azzal az indokolással, hogy e hatóságok valamikor Magyarország* tói a trianoni szerződésben az illető államokhoz csatolt területeken működtek. Ez a megokolás alapnak semmiképen nem fogadható el, hiszen kétségtelenül kimutatható, hogy a magyar kormányható* ságok a török megszállás, tehát vitathatatlan kényszerhelyzet foly* tán hagyták el Budát és menekültek e végvárak vonalától messzebb eső, védettebb területekre. Dr, Kossányi Béla, az Országos Levél* tár igazgatója személyesen is kinn volt Parisban, hogy levéltári vonalon a magyar érdekeket védelmezze.