MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
S[inkovics] I[stván]: Az Országos Levéltár 1940-46-ban. • 1946. [LK 1946. 326-337. p.]
336 SZEMLE A háború nyomában járó gazdasági eíesettség ellenére az Országos Levéltár több tudományos intézetet és társulatot e téren megelőzve, a levéltárakhoz közelálló történeti irodalom művelésére is gondot fordított. A múlt megismerésének egyik legbiztosabb útja a levéltárakban őrzött történeti forrásokon át vezet, amelyek torzításmentesen mutatják a mai élet közelebbi vagy távolabbi megelőző formáit. Ma, amikor a történetírás új távlatokból keresi a magyar múlt igazi képét, különös kötelessége a levéltáraknak, hogy a levéltárakban őrzött értékek hozzáférhetővé tételével a tör* ténetírás segítségére siessenek. E kötelesség fölismerése vezette az Országos Levéltárat, amikor kiadványsorozatot indított, hogy részint részletes ismertető leltárak megjelentetésével, a kormányé hatóságok ügyvitelének és történetének föltárásával a levéltári kuta* tást előmozdítsa, részint levéltári források közzétételével köz vets lenül szolgálja a történetírás fejlődését. Az Országos Levéltár kiad* ványai sorában elsőnek 1946 tavaszán Ember Győzőnek «Az újkori magyar közigazgatás története» c. munkája jelent meg, amely több mint félezer oldalon elsősorban az irodalom, többször azonban levél* tári források alapján részletesen ismerteti a magyar közigazgatás központi és vidéki szerveit a mohácsi összeomlástól a török kiűzé= séig. Ugyancsak 1946 elején jelent meg az Országos Levéltár hiva* talos folyóiratának, a Levéltári Közleményeknek XX—XXIIL összevont évfolyama. Ez a szám már 1944 elejére teljesen készen volt, a közbejött események miatt azonban a nyomdai munkákat nem lehetett megkezdeni. Mindkét kiadvány az inflációs idők* bén látott napvilágot, amikor a nyomdai szorzószámok szinte hétről hétre, sőt még rövidebb időközökben ugrásszerűen emelkedtek. A levéltári kiadványok jelentőségét és időszerűségét különös mértékben aláhúzza, hogy nemcsak a hazai történetírás fejlesztésé* hez járulnak hozzá, hanem a külföldet is tájékoztatják a magyar szellemi életről. A háború elzárta az Országos Levéltárat külföldi testvér intézeteitől, most azonban újra lehetőség nyílik a megsza* kadt kapcsolatok felvételére, sőt újak kiépítésére. Így a magyar kiadványoknak az a haszna is megvan, hogy érettük cserébe a ma* gyár tudományos világ megkaphatja a külföld tudományos újdon* ságait. A hosszú szünet után először az Északamerikai Egyesült Államokból a National Archives küldte meg a háború alatt és után megjelent kiadványait, kérve az időközben megjelent magyar levél* tári kiadványokat. Az Országos Levéltárban őrzött iratanyag értékes levéltárak* kai és levéltártöredékekkel — ezek gyakran a már itt őrzött levél* tárakat egészítik ki — gazdagodott. Ilyenek a Közélelmezési Kor* mánybiztosság és a Közélelmezési Minisztérium, továbbá a Gabona* gyűjtés Országos Kormánybiztossága iratai, végül a rustcsuki, tuniszi, tokiói, tientsini/ szkutarii, szófiai, filippopolisi, monasztiri, drinápolyi, konstantinápolyi, plojesti, bukaresti volt osztrák* magyar konzulátusokon vezetett anyakönyvek első, ill. másodpéldá* nyai. A kormányhatósági iratokon túl ajándék, vétel, csere, állandó
