MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Verő Gábor: Az Új Magyar Központi Levéltár működésének másfél évtizede. • 1986. [LSZ 1986/4. 19-29. p.]
186/1969. (MK. 24) MM. sz. utasítás rögzíti. Ez (kimondja, hogy a levéltár — többek között — rendeltetésszerűen és kizárólagosan veszi át: az országos hatáskörű államhatalmi, államigazgatási és jogszolgáltatási szerveknek, az országos jelentőségű gazdasági szerveknek, az országos jellegű és jelentőségű intézményeknek, testületeknek és egyesületeknek a felszabadulás után keletkezett levéltári anyagát. A levéltár létesítése a felszabadulást követően 25 évvel — megítélésünk szerint — alaposan megkésett, az ebből következő károk aligha hozhatók helyre. Mi sürgette volna a levéltár mielőbbi létrehozását? A magyar levéltári fond két nagy részre oszlik. Egyfelől a feudalizmus és a polgári társadalom, másfelől a felszabadulást követő népi demokratikus fejlődés, illetőleg a szocializmus építésének korszakában keletkezett történeti értékű iratokra. A kétféle iratanyag közt alapvető különbségek vannak. Az egyik lezárt, befejezett történelmi korszakok írásos emlékeit tartalmazó alig gyarapodó gyűjtemény. A felszabadulást követő korszak iratanyaga a jelen történéseit időben megközelítő közelmúltat tükrözi. Tehát most létrejövő, dinamikusan gyarapodó anyag, melynek levéltári feldolgozása, selejtezése, rendezése, segédletezése levéltártani tekintetben jelentősen eltérő, módszertanilag számos, teljesen új módon jelentkező megoldást igényel. Másféle — még kidolgozásra váró — konzerváló,, restauráló eljárások alkalmazása szükséges. Egészen eltérő, a hagyományos levéltári munkában eddig nem ismert gyűjtőterületi tevékenység került előtérbe. A szerveknél történt •— említett — felmérések alapján 1981-ig, tehát tíz esztendő alatt mintegy 30 000 ifm szocialista kori irat levéltári átvételével számolt az intézmény vezetése. Ennek a rohamos tempóban kialakítani tervezett, nagyméretű gyűjteménynek (összehasonlításképpen: a Magyar Országos Levéltár mintegy 35 000 ifm-rel rendelkezik) nyilvánvalóan sürgősen új levéltári épületre és korszerűen kialakított szervezetre lett volna szüksége, ahol egy modern levéltár minden irányú funkciója, az iratok állagvédelme: fertőtlenítés, konzerválás, restaurálás, mikrofilmezés, előírt raktárhigiéniai és klimatikai feltételek, a levéltári anyag feldolgozása, a tudományos kutatás feltételei és a gyűjtemény közművelődési hasznosítása egyaránt biztosított. Természetesen a hagyományos levéltártól eltérő káderpolitikai igényeket és eltérő szervezeti megoldásokat kellett képviselni, ill. szem előtt tartani. A nemzetközi tapasztalatok is egyértelműen önálló, sajátos rendeltetésű, modern kori levéltár létesítését indokolták. A levéltári tvr. előkészítésének időbeli elhúzódása azonban késleltette az új levéltár létesítését. Végül is 1970. január 1. ihelyett az Oj Magyar Központi Levéltár ténylegesen 1970. júniusával alakult meg. A szakmai specializálódás elveit követve két osztály alakult: a „gyűjtőköri szervek osztálya", illetve a „levéltári anyagot kezelő osztály". A „gyűjtőköri szervek osztályának" egyik legfontosabb feladata ekkor a tvr .-ben a szervek részére kötelezően előírt iratkezelési szabályzatok és irattári tervek készítésében való közreműködés volt. A „levéltári anyagot kezelő osztálynak" a belső nyilvántartási rendszert kellett megteremteni. Előkészítették az UMKL első fond- és állagjegyzékét, új jelzetelési rendszert dolgoztak ki. A levéltár munkáját gátolta, hogy az NDO-tól átvett, mintegy 6000 fm iratanyag megtöltötte a rendelkezésre álló raktárakat, további fejlődési lehetőséget csak egy új levéltári épület megépítésétől lelhetett várni. Ez adott volna értelmet a negyedik ötéves terv nagyszabású káderfejlesztési tervének is, amikor a levéltár 27 fős létszámának 60 főre, a tudományos létszámnak 15-ről 21 főre történő emelését javasolták. 21
