MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Varga János: A Magyar Országos Levéltár öt esztendeje, 1981–1985. • 1986. [LSZ 1986/4. 3-18. p.]

Azon kívül, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank könyvanyagához is sorrendi mutatót állítottunk össze, két repertóriumunk esetében pedig pótoltuk a hiányzó tárgymutatót. 3 fondunk (Budai Kamarai Adminisztráció, Bírósági Levéltárak Genealógia I. és Királyi Magyar Eegyetemi Nyomda) összességében 16 iratfolyóméter anyagát darabszintű mutatóval láttuk el; a Belügyeminisztérium, a Földművelésügy Minisztérium, továbbá az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyesületi ügyeket tartalmazó, az Igazságügyi Minisztériumnak pedig telekkönyvi kérdésekkel foglalkozó irataihoz viszont ügyiratszintű mutató készült. Megemlítendők: segédletet állítottunk össze a magyarországi kivándorlás nálunk őrzött forrásaihoz; elvégeztük a minisztertanácsi ülések jegyzőkönyveinek napirendi pontjairól már korábban készült 85 730 darab cédulamutató tár-^ gyi csoportosítását; korrekciót hajtottunk végre a Nádasdy és Batthyány csa^ ládok levéltára egyes állagaihoz -szolgáló segédleteken, valamint az Újkori Gyűjtemény nevű irategyüttes konkordanciajegyzékén. A tervciklus alatt két új, nagy, messzenyúló jelentőségű, ám esztendők, sőt évtizedek munkáját igénylő vállalkozásba kezdtünk. Hozzáfogtunk térképtárunk olyan katalogizálásához, amely az anyag informatikai (gépi) feldolgozását is biztosítja. Ennek keretében eddig 17 902 térképszelvényről készült el 15 521 darab egyazon rendszerű adatlap, és reményünk van rá, hogy a VII. ötéves tervidőszak lezárulása egyúttal e katalogizálás fenti jellegű munkálatainak bevégzését is jelenti. A másik nagy horderejű kezdeményezés, amelyre az UNESCO-val kötött szerződés alapján került sor, és amelyben intézményünk az úttörők közé számít, középkori anyagunk informatikai feldolgozása. Ennek mind lényegéről, mind eredményeiről a munkát irányító Buzási János már beszámolt a Levéltári Szemle hasábjain. Ehhez legfeljebb annyi kívánkozik, hogy az első időrendi listák már elkészültek és meg is rendelhetők nálunk. A munka volumenének érzékeltetésére pedig álljanak itt az alábbi adatok. Első eredményeink produkálásához munkatársaink 4472 oklevelet törzskönyveztek, az adat-előkészítés során 26 742 oklevelet, illetőleg regesztát néztek át, 116 445 — eredetiről vagy regesztáról készült — adatlapot sorszámoztak, 54 612 adatlaphoz adatelőkészítést végeztek, 46 111 adatlap adatait ellenőrizték, 9494 adatlapot egészítettek ki vagy korrigáltak regeszták, illetőleg eredeti iratok alapján és végül 91 379 időrendi mutatólapot készítettek kódolással. Ugyancsak informatikai tevékenységünk sorába tartozik az Urbaria et Conscriptiones nevű fondunk anyagának adatfeltárása érdekében végzett munka. Ennek keretében 2525 összeírás számbavétele, 843 összeírás 23 829 helynevének azonosítása, illetőleg 7420 kódlap kiállítása történt eddig meg. A kutatószolgálat ellátása munkaerő- és időkapacitásunknak meglehetősen nagy hányadát köti le. Az, hogy az elmúlt 5 év alatt 5974 kutatási engedélyt, átlagosan tehát évente mintegy 1200-at adtunk ki, vagy hogy ugyanezen időkeretben 53 608 esetben — esztendőnként átlagosan 10 721 alkalommal — fordultak meg kutatók nálunk, első pillantásra talán nem is jelzi energiáink ilyen irányú igénybevételének nagyságát. Ámde a fenti kutatók 61 024 kérőlapot, évi átlagban 12 505-öt nyújtottak be, ami azt jelenti, hogy intézményünknek minden egyes munkanapon minimálisan 48 kérőlapot kellett ellátnia. Ez viszont — miután az esetek 10%-ában kérőlaponként csak egy iratot vagy raktári egységet, 16%-ában ötnél több, de 20-nál kevesebb iratot vagy tételt, 74%-ában viszont 20 iratot kellett kiemelni — azt jelenti, hogy egy év alatt 180 000-nél, naponta pedig 700-nál több őrjegyet kellett a kutatásra kiadott iratok helyére tenni, vagy másik oldalról: 5 év alatt hozzávetőlegesen 900 000 egységnyi irat 13