MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Szögi László: Az egyetemi levéltárak feladatai. • 1986. [LSZ 1986/3. 3-10. p.]
tal írt: Franz Gall: Alma Mater Rudolphina 136(5—1965. Diie Wiener Uiniivensiítat und Ihre Studenten, Wien, 1965. 232 p., valamint a Quellén zsúr Gesohlichte der Universitát Wien c. sorozat, amelynek keretében adják ki az egyetem anyaikönyveit több /kötetben. (1. Abteilumg: Die Matrikel der Umiversiltat Wien.) A prágai egyetem múlitjánalk levéltári forrásait a Monumenta Historiiqa Universi. itatiis Carolinae Pragensis c. sorozatban teszik közzé. Az osztrák egyetemek közül megemlíthető még a nagyszombatinál fél évszázaddal idősebb grazi intézmény. Feldolgozása az egyetemi levéltáros közreműködésével': Traddtion und Herausforderung. 400 Jahre Universitát Graz. (Hrsg.: Kürt Freiaitzer, Walter Höflechner, Hans-Ludwig Holzer und Wolfganig Miantl.) Graz, 1985. 737 p.f valamint foirásfciadvány-sorozatuk: Publiikationen aus dem Archiiv der Universitát Graz. A német egyetemi kiadványok közül .gazdag anyagot hoz az egyetemi archívumokból: Geschichte der Universitát Rostock 1419—1969. I—II. Rostock, 1969. 295+ 407 p., Ailma .Mater Lipsiensis. Geschichte der Kari Marx Uniiversitat Leipzig (Hrsg.: Lothar Rathmann). Leipzig, 1984. 353 p. Magyar vonatkozásával érdekes: Wolfram Kaiser und Arina Völker: Hungardoa medica des 18. Jahrhunderts in den Bestanden des halleschen Universitatsárchws. Halle, 1981. 93 p. Levéltári anyaggal is kitűnően illusztrált népszerű kiadvány: Lucia Rossötti: The Unliversity of Padua. An Outline of its History. (Ediizion Ltot) Trieste, 1983. 75. p. Érdekes felfigyelni arra, hogy olyan fiaital egyetem, mint pl. a stockholmi (1878) már kiadványokat publikál az egyetemi levéltárban őrzött anyakönyvekből: Elise Adelsköld: Stockholms högskolas matrikel 1888—1927. Uppsala, 1978. 86. p. 'és uő. 1928—1950. h. n. 1984. 122. p. 2 Az említett intézkedések közül megemlíthető a Budapesti Műszaki Egyetem két önálló intézményre való .szétválasztása. Az előbb szegedi, miajd szolnoki székhelyű Közlekedési Műszaki Egyetem létrehozása, majd később a Műegyetemmel való egyesítése. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Bölcsészet- és Természettudományi Karok további széttagolása. A bányászati ós kohászati képzés 1949—1959 közötti sajátos kétlakiságát, Sopron ós Miskolc közötti megosztottságát. A Magyar Agrártudományi Egyetem feüduzzais'ztását, majd iszéttagolását, ill. a vidéki agrárfelsőoktatás átmeneti megszüntetését. A korabeli nagy változások sorálba tartozik ^móg az orvostudományi karok teljes elválasztása a tudományegyetemektől, amely a mellette szóló érvek ellenére számos problémát vetett fel. •3 Az ELTE Levéltárában 461, a miskolci NME Levéltárában 299, a soproni EFE Levéltárában 345, a BME Levéltárában kb. 254, a SOTE Levéltárában 165, az ÁOTE Levéltárában 58 folyóméter iratot 'őriznek. A Közgazdaságtudományi Egyetem iratanyagát a jogelődök iratalt is beleszámolva iminimálisan 210 folyámiéterire becsülhetjük. Ezök együttesen 1792 iratfolyómétert tesznek ki, s mindössze hét egyetemet említettünk. 4 A 'megfelelő területi levéltárakban őrzik a debrecenii, a szegedi, ill. kolozsvári, a pécsi tudományegyetemek 1950 előtti (iratainak többségét, de bizonyos fontos sorozatok az egyetemeken vannak ezekből az évekből is. Kiemelést érdemel az egri érseki líceum, ill. jogakadémia anyaga, amelyet a Heves Megyei Levéltár őriz, de számos kisebb fondról, ill. iratsorozatról tudunk. Ezek pontos mennyiségét csak a remélhetőleg 1987-iben megjelenő 'felsőoktatás-történeti fond- és állagjegyzékben i(A magyarországi felsőoktatás levéltári forrásai) tudjuk .majd .meghatározni 5 Ilyen segédlet készült a BME, a SOTE ós iaz ÁOTE, valamint a debrecenii református kollégium levéltári anyagáról. A közeli jövőben szükséges lenne az ELTE, az EFE és a NME repertóriumának megjelentetése. Távlatilag pedig ugyancsak kívánatos volna középszintű kutatási segédlet kiadása a Marx Károly Közgazdaságtudományi, a Keszthelyi Agrártudományi (külön részként vagy önállóan bemutatva a mosonmagyaróvári akadémia anyagát), a Debreceni Agrártudományi, a Kertészeti, a debreceni KLTE, a szegedi JATE, a pécsi JPTE, a művészeti főiskolák, a TF, valamint természetesen az egyházi főiskolák és akadémiák levéltári anyagáról. Az említettek közül jó néhánynak önálló kötetben lehetne bemutatni történeti gyűjteményét, mások anyagait esetleg összevontan egy-egy tematikus kötetben lehetne ismertetni. Ez utóbbi lehet megoldás a felsorolásban nem említett újabb alapítású univerzitások esetében is. 6 Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635—1970 I—II. Bp. 1982(83) '524 p. = Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. sz.
