MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Balázs Péter: Tanácsi levéltárak 1974-ben és 1975-ben. • 1976. [LK 1976/2. 303-328. p.]
Krónika 315 A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár fő rendezési munkája abból állott, hogy a beszállított iratokat fondokra és állagokra bontotta (521 folyóméter), továbbá az anyakönyveket, a tanácsi VB-ülés jegyzőkönyveket (282 folyóméter) darab szintű jegyzeteléshez készítette elő. A raktárrendezési munka 920 folyómétert érintett. A Szolnok megyei Levéltár majdnem teljesen 1950 utáni tanácsi (megyei járási, városi és községi) és vállalati provenienciájú anyagot rendezett 263 folyóméter terjedelemben. Az épület korszerűsítési munkái miatt 881 folyóméter iratot kellett átrakni. A Tolna megyei Levéltár közép szintre 678 folyóméter anyagot rendezett. Ezek között Tolna megyei (számvevőségi iratok, szabályrendeletek, egyesületi alapszabályok, különféle nyilvántartások), községi, iskolai és 1950 utáni tanácsi iratok egyaránt találhatók. A nagy mennyiségű (1972 folyóméter) anyag mozgatását az új raktárhelyiségek igénybevétele tette szükségessé. A Vas megyei Levéltár folytatta abszolutizmus kori iratainak rendezését, továbbá gondoskodott a megyei tiszti főorvos, az erdőgazdasági üzemtervek, a kőszegi Acta miscellanea jeizetes része, a Vasvár-Szombathelyi Káptalan Levéltára, a kőszegi Sághegyi-féle cédulaanyag, valamint tanácsi iratok feldolgozásáról (összesen 294 folyóméter terjedelemben). A Veszprém megyei Levéltár 311 folyóméter irat közép, illetve darab szintű rendezését végezte el-Ennek keretében megkezdték "megyei feudális—kapitalista kori anyaguk rendjének kialakítását* ugyanakkor gondoskodtak a nagy mennyiségű (elsősorban tanácsi és vállalati provenienciájú) 1950 utáni iratok feldolgozásáról is. A levéltárban folyó építkezések nagy mennyiségű (1850 folyóméter) irat mozgatását igényelték. A Zala megyei Levéltár a rekonstrukció miatt nagyobb arányú rendezési munkát nem végzett. A tervidőszak alatt befejeződött a megyei úrbéri iratok rendezése, és hozzákezdtek Nagykanizsa város iratainak feldolgozásához. A raktárfelújítási munkák miatt 2230 folyóméter iratot kellett megmozgatni. , A sok éves kitartó rendezési munka eredményeként a IV. ötéves terv végére a közép szinten még nem rendezett iratok mennyisége tanácsi levéltárainkban 18 ezer folyóméterre csökkent, amelyből 11 ezer folyóméter a feudális—kapitalista-kori anyag. A közép szinten még nem rendezett anyagból 12 és félezer folyóméter nyolc levéltár (Fővárosi, Bács, Borsod, a két Győr-Sopron megyei, Pest, Szabolcs és Tolna megyei) őrizetében van. A megyei törvényhatóságok és a thj. városok 1945 előtti 42 ezer folyóméter anyagából még 4 ezer, 1945—1950 közötti 5 ezer folyóméter anyagából még félezer folyóméter vár közép szintű feldolgozásra. A megyei városok és községek 1945 előtti 13 ezer folyóméter iratából még 2500, 1945— 1950 közötti irataiból (1200 folyóméter) még félezer folyóméter közép szintű rendezése nem történt meg. A szakigazgatás területi szerveinek 1950 előtti anyagából (6 ezer folyóméter) még 1700 folyómétert kell közép szintre rendezni. A többi fondcsoport közül mennyiségét és értékét tekintve kiemelhető a tanácsok 3 ezer (11 ezerből), a kapitalista és a szocialista kori gazdasági szervek 2200 (7500-ból) folyóméter rendezésre váró anyaga. A levéltárak adatszolgáitatása szerint még 35 ezer folyóméter irat mintaállványozásáról, illetve dobozolásáról kell gondoskodni. (Ebben a mennyiségben benne van a közép szintű feldolgozásra váró anyag is.) Jogos követelmény, hogy a közép szintű rendezést kövesse az iratok fondcsoportonkénti ideális rendben történő elhelyezése is. Ez az iratátcsoportosítás egyes levéltárak esetében több ezer folyóméter anyag mozgatását is jelentheti. Selejtezés Az iratselejtezés — a Levéltári Igazgatóság irányelveinek megfelelően — évről évre nagyobb teret kap levéltáraink munkatervében. A IV. ötéves terv első évében a tanácsi levéltárakban átselejtezett iratok mennyisége még nem érte el az ezer folyóméter (969 folyómétert volt), az ötéves terv két utolsó évének átlaga viszont 1836 folyóméterre nőtt, vagyis lényegében megkétszereződött. (8. táblázat) A Fővárosi Levéltár a Fővárosi Elektromos Művek számviteli segédkönyveiben végzett selejtezést, amelyhez az ügykörjegyzéket saját maga készítette el. A Baranya megyei Levéltár megkezdte megyei árvaszéki iratainak selejtezését, amelyből kb. 70%-ot lehetett hulladékként értékesíteni. A rendőrkapitányi iratok négyötödét lehetett kiselejtezni, az OTI pénztárnak pedig teljes anyaga selejtbe került. A Bács-Kiskun megyei Levéltár elsősorban a megyei tanács irataiban végzett — mintegy 50%os térnyeréssel járó — selejtezést. A Békés megyei Levéltár elsősorban kapitalista kori városi, járási és községi iratokban selejtezett. A munka során ellenőrizték a visszamaradt iratok rendjét és a fonto-10*
