MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Tanácsi levéltárak 1974-ben és 1975-ben. • 1976. [LK 1976/2. 303-328. p.]

316 Krónika sabb iratokról tematikai cédulákat is készítettek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár megyei árvaszéki iratokat selejtezett, amelynek gazdaságossága megfelelt az országosan kialakult átlagnak. A Csongrád megyei Levéltár közigazgatási és vállalati jellegű iratok selejtezéséről számolt be. A Fejér megyei Levéltár alispáni, polgármesteri és megyei törvényszéki iratokban selejtezett. Helynyerés szempontjából különösen az utóbbi fond selejtezése volt eredményes. A Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár két esztendő alatt a Győr városi árvaszéki iratok átselejtezését végezte el. Az iratanyag 70%-át tartották kiselejtezhetőnek. A Győr-Sopron megyei 2. sz. Levéltár elsősorban a felszabadulás utáni gazdasági szervek irataiban selejtezett. Az anyagból mintegy kétharmad részt lehetett kiselej­tezni. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár tanácsi és vállalati fondok mellett átselejtezte a Közjegyzői Ka­mara iratait is, amelyből 40% bizonyult selejtnek. A Komárom megyei Levéltár a megyei tanács VB titkárságának és Művelődésügyi Osztályának, továbbá a Tatai Járási Tanács VB osztályainak, végül az Esztergomi Járásbíróságnak anyagában selejtezett, de a selejtezhetőség eredményéről nem adott tá­jékoztatást. A Nógrád megyei Levéltár több közigazgatási fondban selejtezett. A megyei árvaszék anyagából csak mintegy 8, a balassagyarmatiéból csak mintegy 6 % bizonyult megőrzendőnek. Ugyan­csak figyelmet érdemel, hogy a berceli gépjavító vállalat 1950—1960 évi irataiból a selejtezés után 6—7% maradt vissza megőrzendőnek. A Somogyi megyei Levéltár elsősorban az 1950 előtti községi és körjegyzőségi iratok átselejtezését végezte el. A kiselejtezhető iratok aránya megközelítette a 40%­ot. A Szolnok megyei Levéltár 1950 utáni tanácsi (megyei, városi, járási és községi) és vállalati pro­venienciájú iratokat selejtezett. A Vas megyei Levéltár felszabadulás előtti járási közigazgatási iratok­ban végzett selejtezést. A dolgozók a munka kapcsán a visszamaradó fontosabb iratok tárgyi mutató­zásáról is gondoskodtak. A Veszprém megyei Levéltár a tervidőszak alatt is folytatta a felszabadulás utáni gazdasági szervek iratainak selejtezését, amely munkában már a korábbi években is jelentős eredményeket ért el. Két év alatt a Nemzeti Bank járási fiókjainak, a malomipari, a söripari és külön­féle kereskedelmi vállalatoknak anyagában végzett eredményes selejtezést. A Levéltári Igazgatóság napirendre tűzte az abszolutizmus kori iratok selejtezhetőségének kér­dését is. A problémát — előzetesen végzett kísérletek alapján — az esztergomi levéltárigazgatói érte-8. táblázat Selejtezés (fm) 1974-ben 1975-ben MÉH­A levéltár neve fondok terjedelme a selejtezés nek át­adva előtt után előtt után (fm/q) Budapest Főváros 71 41 80 Baranya m. 125 97 Bács m. 300 153 25 8 Békés m. 54 36 182 131 30 Borsod m. 43 12 33 11 31 Csongrád m. 113 202 Fejér m. 40 25 25 Győr-Sopron m. 1. sz. 58 58 22 16 Győr-Sopron m. 2. sz. 193 64 30 Hajdú m. 4 2 147 104 20 Heves m. Komárom m. 65 180 Nógrád m. 98 43 170 28 62 Pest m. Somogy m. 17] 125 82 53 Szabolcs m. Szolnok m. 384 365 240 222 37 Tolna m. Vas m. 123 47 106 54 37 Veszprém m. 263 92 45 16 70 Zala m. Összesen 2 105 1 567

Next

/
Oldalképek
Tartalom