MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban. • 1975. [LK 1975/2. 353-380. p.]

Krónika 377 lom százhuszonötödik évfordulója, a főváros centenáriuma és Esztergom millenneuma és egyes szocialista városok alapításának negyedszázados jubileuma. Az általános levéltárak sajátos közművelő tevékenységének számszerű alakulását a jelen ötéves tervben az alábbi adatok szemléltetik. Év Kiállítás Csoportos látogatás Szakköri foglalkozás Közművelő Levéltárról írt cikkek Év önállóan más intézménnyel Csoportos látogatás Szakköri foglalkozás előadás újságcikk Levéltárról írt cikkek 1971-ben 1972-ben 1973-ban 11 25 18 25 32 41 157 179 204 62 69 111 228 205 252 111 129 143 103 139 133 A más intézményekkel — elsősorban a múzeumokkal — közösen összeállított kiállítások számának határozott növekedése e rendezvények komplexitásának erősödését jelzi, A tanácsi levéltárak önálló kiállításai nagyobb részben a központilag juttatott reprodukciók (Dózsa, Petőfi, 1848) helyi anyaggal kiegészített bemutatását jelentik, kisebb részben helyi (községi, iskolai, üzemi stb.) jubileumokhoz kapcsolódnak. Mind a tartalmi, mind a technikai megoldás szempontjából kiemelést érdemel a soproni levéltári reprezentatív várostörténeti kiállítás, de érdemes felfigyelni néhány levéltári „kamarakiállítás"-ra is (pl. a fővárosi „írók a bíróság előtt", „1920—1944" és a veszprémi „Népi kollégiumok Veszprém megyében" stb.), amelyek 3—4 tárlót megtöltő irat- és képanyagra épülve — szerény anyagi ráfordítással — a közművelésben sajátos funkciót tölthetnek be. A csoportos levéltár-látogatások és a levéltári szakköri foglalkozások számának kedvező alakulása a levéltárak és iskolák közötti kapcsolatok fejlődéséről tanúskodik. A levéltárosok által tartott közművelő előadások és sajtócikkek számának növekedésében a helyi dokumentumokra épülő ismeretterjesztés iránti társadalmi igény tükröződik. Bár a levéltárakkal a helyi és az országos sajtó egyaránt rendszeresen foglalkozott, fel kell figyelnünk arra a jelenségre, hogy néhány levéltárnak a sajtóval nincsenek kapcsolatai: munkájukról, helyzetükről 2 év alatt egyetlen közlemény sem jelent meg. Az elmúlt 2 év folyamán a helyi (Esztergom millenneumi, a Főváros centenáriumi, a szocialista városok negyedszázados) jubileumi rendezvényei a közműveléssel foglalkozó intézmények együttműködésének (kiállítások, tudományos ülésszakok stb.) elmélyítését is szolgálták, a Dózsa, Petőfi és 1848-as évfordulók kapcsán viszont a levéltári reprodukciók többoldalú (iskolai, kiállítási stb.) felhasználásábanjutottunk lényegesen előbbre. Az egész levéltári terület közreműködésével országos összeállítás készült a levéltárakban található Petőfi Sándortól származó, rá vonatkozó vagy vele kapcsolatos iratokról és kéziratokról (megjelent a Levéltári Szemle 1972. évi 3. számában). Az Országos Levéltár a már említett reprodukciós gyűjteményekkel a tanácsi levéltáraknak jelentős segítséget nyújtott, s legértékesebb irataiból kiállítást is rendezett. Bogdán István előbb „Régi magyar mulatságok", majd „Régi magyar mesterségek" címmel előadás-sorozatot tartott a rádióban. A Fővárosi Levéltár sokoldalú közművelő munkája a centenáriumhoz kapcsolódott és sikerült az oktatási intézményekkel is szorosabb kapcsolatot kiépítenie. Ennek keretében az ELTE részére szakdolgozati témajegyzéket is összeállítottak. A Baranya megyei Levéltár közművelő munkájának középpontjában az 1971. évben VB határozattal indított községi krónikaírás további szervezése, a tartalmi munka módszertani irányítása állt. A változatos témájú kiállítások (pécsi irodalmi emlékek, sajtótörténet, Harkányfürdő 150 éve stb.) szintén jelentős továbblépést jelentettek. A Bács-Kiskun megyei Levéltár mind a kiállítások (helvéciai bortermelés története, „Kossuth Lajos azt üzente"), mind a csoportos levéltár-látogatások és iskolai foglalkozások terén szép eredményeket ért el. A Békés megyei Levéltár kiállítások (Kossuth Lajos emléke, Czabán Samu Nagyszénáson, Petőfi emléke Békés megyében, Mezőberény 250 éve stb.), előadások, levéltár-bemutatások, cikkek mellett elsősorban a helytörténeti-honismereti vonatkozású szervező munkában kereste és találta meg az intézmény sajátos profilját. A Borsod megyei Levéltár közművelési tevékenységét elsősorban a Történelmi Társulat megyei csoportja keretében fejti ki, amelynek rendezvényeit az igazgató szervezi. A Csongrád megyei Levéltár a közművelő munka minden területén számszerűen is jelentős eredményekkel dicsekedhet, de ennél is jelentősebb, hogy az intézmény a megye területén szinte minden jelentősebb kulturálisrendezvénybe bekapcsolődik.JA Fejér megyei Levéltár Székesfehérvár millenniumi ünnepségei kapcsán fejtett ki sokoldalú közművelő tevékenységet, de figyelemre méltó kezdeményezés a történelem szakos tanárokkal és a főiskolai hallgatókkal való rendszeres foglalkozás is. A Győr-Sopron megyei 2. sz. Levéltár kiemelkedő rendezvénye az 1973-ban megnyílt állandó várostörténeti kiállítás, amely