MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár öt éve 1966-1970. • 1972. [LK 1972/2. 441-515. p.]
450 Krónika A kiadványkészítésre fordított munkaidő is csökkent, 1966-ban teljes kapacitásunknak még 6,15, 1970-ben már csak 5,19%-a volt. A fenti változásoknak magyarázatát az adja, hogy 1970-ben népi demokratikus osztályunk kivált tőlünk, dolgozóinak munkaidejét ebben az évben már nem vettük számításba. A referens- és kutatószolgálatra, valamint a vezetésre, munkamegbeszélésre és továbbképzésre fordított munkaidő alig változott, 1966-ban terjes kapacitásunknak 20,62, 1970-ben pedig 20,36 %-a volt. Jelentősen megnőtt az irodai és gazdasági ügyvitelre fordított munkaidő. 1966-ban teljes kapacitásunknak csak 14,96, 1970-ben pedig már 21,35 %-át fordítottuk erre a munkafajtára, a legtöbb időt valamennyi munkakategória közül. Ennek a nem örvendetes változásnak a Levéltárak Gazdasági Hivatala feladatainak és 11 dolgozójának az átvétele volt az oka. Növekedett a rendeltetésszerű feladatainkon kívüli egyéb feladatokra fordított munkaidő mennyisége is, 1966-ban még csak 2,64, 1970-ben már 5,45 %-át jelentette teljes kapacitásunknak. Ha nem teljes kapacitásunkat, hanem csak tudományos dolgozóink munkaidejét nézzük, némileg más a kép. Az anyaggyarapításra és anyagvédelemre fordított munkaidő 1966-ról 1970-re valamelyest náluk is csökkent, 6,05%-ról 5,44%-ra. A két legfontosabb feltáró munkára: rendezésre és segédletkészítésre tudományos dolgozóink abszolút mennyiségben ugyan 1966-ban több munkaidőt fordítottak, mint 1970-ben, 3978 munkanapot szemben 3577-tel, viszonylag azonban valamivel kevesebbet, 27,52%-ot szemben 28%-kal. Kiadványkészítésre fordított idejük 1966-ban több volt, mint 1970-ben, kapacitásuk 16,01 %-a szemben 14,77 %-kal. E csökkenésnek csak egyik oka volt népi demokratikus osztályunk kiválása, a másik ok abban rejlett, hogy tudományos dolgozóink referens- és kutatószolgálatra, valamint vezetésre és továbbképzésre 1970-ben kapacitásuknak 32,20 %-át használták fel, 1966-ban pedig csak 29,60 %-át. Az ügyvitelre fordított munkaidőben tudományos dolgozóinknál nem következett be említésre érdemes változás. Az egyéb, terven kívüli feladatokra fordított munkaidő náluk is növekedett, 1966-ban 4,17, 1970-ben pedig 5,39% volt. Ha azt nézzük, hogy az 1966—1970. évekre készített ötéves tervünkben előirányzott feladatokra az előirányzott munkaidő rendelkezésünkre állt-e, azt állapíthatjuk meg, hogy egyetlen munkafajta: a kiadványkészítés kivételével valamennyi többi munkafajtára abszolút mennyiségben vagy több, vagy legalább közel annyi időt fordítottunk, mint amennyit tervünk előirányzott. Viszonylagos mennyiségben már némileg más volt a helyzet. Anyaggyarapításra és anyagvédelemre teljes kapacitásunknak csak 19,86 %-át fordítottuk szemben a tervezett 21,24 %-kal, de így is 3064 nappal többet a tervezettnél. Rendezésre terjes kapacitásunknak 15,01 %-át szemben a tervezett 14,17 %-kal, 5502 nappal többet a tervezettnél. Selejtezésre 5 év alatt csupán 86 napot fordítottunk, az előirányzott is minimális : 202 nap volt.