MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Balázs Péter: A Magyar Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1969-ben. • 1970. [LK 1970/2. 365-385. p.]
3 74 Krónika Selejtezés A Levéltári Igazgatóság a munkaigényes selejtezések tervbe iktatását nem szorgalmazta, de szükségesnek tartotta, hogy a rendezésekkel párhuzamosan és azonos szinten a levéltári értéket nem képviselő iratok leválasztása is megtörténjék, és sok selejtet tartalmazó raktári egységeket ne mintaálíványozzanak és ne lássanak el áttekintő raktári jegyzékkel. (Ezek esetleg későbbi selejtezése ugyanis a raktári rendet teljesen felbonthatja, és így a jegyzékeket is használhatatlanokká teheti.) A rendezésekkel párhuzamosan több levéltár gondoskodott az értéktelen iratok kiemelésérői, sőt egy-két levéltár — elsősorban aggasztó férőhelyproblémája miatt — a selejtezést egyik fő feladatának tekintette. A jelentések mintegy 700 folyóméter irat ún. durva és mintegy 1000 folyóméter anyag ügykörjegyzék szerinti selejtezéséről számoltak be. A kiselejtezett iratok mennyisége megközelítette a 600 folyómétert. A Fővárosi Levéltár a rendezésre kijelölt egyes fondókban végzett durva, illetve finom selejtezést. A Bács-Kiskun megyei Levéltár zömmel a községek, továbbá Baja és Kiskunfélegyháza város irataiban végzett selejtezést 100 folyómétert meghaladó terjedelemben. A Békés megyei Levéltár a raktárak zsúfoltsága miatt a selejtezést egyik legfontosabb munkájának tekintette, s ez évben befejezte az 1872— 1944 évi. alispáni iratok 3 éve folyó selejtezését. Ezen túlmenően még a Közigazgatási Bizottság 1876— 1944. évi és a megyei Közellátási Felügyelőség 1946— 1950. évi iratainak selejtezését is elvégezték. Szegeden a községi begyűjtési, Makón az árvaszéki iratok selejtezésével sikerült jelentős helynyerést elérni. A Csongrád megyei 2. sz. Levéltárban Szentes város képviselőtestületének és polgármesterének, Hódmezővásárhely polgármesterének, továbbá Csongrád város képviselőtestületének és tanácsának iratait középszinten selejtezték. Székesfehérvárott az árvaszéki főkönyvek (1890— 1920) mellett 1945 — 1950. évi alispáni és 1925 — 1945. évi sárbogárdi főszolgabírói iratokban végeztek selejtezést. Győrött a Vagongyár iratainak selejtezése térnyerőnek bizonyult. Debrecenben a rendezés alá vont tanácsi iratokban végeztek középszintű selejtezést. A Heves megyei Levéltár elsősorban a gazdasági szervek rendezésével párhuzamosan végzett eredményes selejtező munkát. Ezen anyag nlintegy 40%-át lehetett selejtnek minősíteni. Salgótarjánban a levéltár a megyei árvaszék (1922 — 38) és Salgótarján város polgármesteri hivatala (1923 — 25 és 1931 — 41) iratainak selejtezéséről gondoskodott. A Somogy megyei Levéltár az iratselejtezést egyik fő feladatának tekintette. 4 járás (nagyatádi 1874 — 89, marcali 1870 — 90, szigetvári 1870 — 78 és lengyeltóti 1942 — 43) 87 folyóméter terjedelmű főbírói iratából 59 folyóméter került selejtbe és 28 folyóméter maradt vissza. Szolnokon Kisújszállás város (1926—38) és a megszűnt kunhegyesi járás 1958. évi irataiban végeztek középszintű selejtezést. A Vas megyei Levéltár Szombathely város polgármesteri hivatala 1926 — 43. évi iratainak selejtezéséről gondoskodott. Az átvizsgált iratok 2 /^-& selejtezhetőnek bizonyult. Zalaegerszegen a levéltár a telekkönyvi iratokban végzett —jelentős polcfelszabadítást eredményező — selejtezést. A fennálló rendelkezések értelmében selejtezni csakis az országos főhatóságok, illetve az Igazgatóság által jóváhagyott ügykörjegyzékek alapján szabad. Ha egy fond irataihoz nincsen ügykörjegyzék, akkor a levéltárnak — a selejtezés megkezdése előtt — a kiselejtezendő iratok jegyzékét jóváhagyás céljából az Igazgatósághoz kellett felterjesztenie. A levéltári selejtezések jóváhagyása a felküldött selejtezési jegyzék (indokolt esetben helyszíni szemle) alapján az Igazgatóság hatásköre maradt. Segédletkészítés A levéltárakban minden rendezést azonos szintű segédletkészítésnek kellett követnie,-s az így készült segédletek egy példányát a központi nyilvántartás céljára az Igazgatóságnak is meg kellett kapnia. Több levéltárban is megértek a feltételek az egész iratanyag, illetve egy-egy fondcsoport segédleteinek az anyaggal való újbóli egyeztetés utáni korrigálására, fondjegyzék szerinti ideális rendben történő átcsoportosítására, s ahol erre igény mutatkozik, publikálására. Az Igazgatóság elsősorban a tanácsköztársasági fondok, illetve a felszabadulást követő évek történetére vonatkozó legfontosabb fondcsoportok repertóriumainak, vagy, még részletesebb segédleteinek megfelelő bevezető szöveggel ellátott közreadását szorgalmazta. A segédletkészítés az Országos Levéltári, osztályának egyik fő feladata volt, s ennek keretében az osztály dolgozói közel ezer folyóméter iratról áttekintő raktári jegyzéket, közel 100 folyóméterről pedig ismertető leltárt készítettek. A II. osztályon közel 100 folyóméter irathoz középszintű, 75 folyóméterhez darabszintű segédlet (mutató) készült. A III. osztályon a Mohács előtti Gyűjtemény segédlete 2668 időrendi nyilvántartólappal és 1746 lajstromíappal gyarapodott. Klapka György
