MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A Magyar Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak 1969-ben. • 1970. [LK 1970/2. 365-385. p.]

Krónika 367 Az Országos Levéltárban folytatódott az elektromos hálózat felújítása, de elmaradt a távfűtés bevezetése, a tető felújítása és az iratgázosító kamra üzembe helyezése. A könyvkötészet a főépület­ből az Úri utcai épületbe költözött. Gyulán a levéltár hivatali szobáiban áttértek a gázfűtésre, Esztergomban a levéltár központi fű­tést kapott. Pécsett megtörtént az épület tetőzetének generáljavítása, s ezen kívül az épületben par­kettafelújítási munkák folytak, a XIV. sz. raktárban pedig 210 folyóméter modern, mozgatható pol­cos állványzat épült. Kecskeméten galériás megoldással és 150 folyóméter polcépítéssel új munkahe­lyeket alakítottak ki. Ugyanitt oldották meg a szakkönyvtár elhelyezését. Kaposvárott csaknem egész évben folytak az épület belső felújításával kapcsolatos villanyszerelési, kőműves, asztalos, üveges és festési munkálatok. Szolnokon az év végére 6 raktár- és 5 irodahelyiség karbantartási és felújí­tási munkái fejeződtek be. A felújított raktárhelyiségekben 1346 folyóméter fa és 355 folyóméter vas iratállvány került beépítésre. A raktártér maximális kihasználása folytán a megnövekedett állvány­zat mintegy 1200 folyóméternyi újabban begyűjtendő irat befogadását teszi lehetővé, s ezáltal a levéltárnak előreláthatólag 1 évtizedig nem lesznek raktárgondjai. Veszprémben épületszanálás miatt a Kossuth utcai raktárhelyiségeket ki kellett üríteni. Ezen anyag részére a tanács a volt piarista épü­letben szabadított fel helyiségeket. A megyei tanács székházában a volt igazgatói szoba helyett a le­véltár 2 új irodahelyiséget kapott. Sajnos, Miskolcon a levéltár elhelyezési, s ezzel együtt működési körülményei tovább romlot­tak: az év végére hozzáférhető anyaga csak a Szondy utcai raktárban és a volt minorita rendházban maradt. A levéltár ennek következtében begyűjtési, rendezési feladatait, kutató- és ügyfélszolgá­latát stb. nem tudta ellátni, sőt az őrizetében levő anyag állagának fizikai megóvása is veszélybe ke­rült, mivel az anyag nagyobbik részét befogadó szükségraktárak a legelemibb biztonsági követel­ményeknek sem felelnek meg. A levéltárak technikai felszereltsége tovább javult. Az Országos Levéltár 3 új filmleolvasót ka­pott. A Tolna megyei Levéltár filirüeolvasó, mikrofilmfelvevőgép és magnetofon, a Baranya megyei filmleolvasó és mikrofilmfelvevő gép, a Csongrád (1. sz.), Komárom és Vas megyei filmleolvasó vá­sárlásáról számolt be. A Pest megyei Levéltár továbbfejlesztette fotólaboratóriumát, s a visszaemlé­kezések hangszalagon történő gyűjtésének feltételeit is megteremtette. A Hajdú és Tolna megyei Levéltár a gyűjtőterületi munka elősegítésére a tanácstól hetente rend­szeresen gépkocsihasználatot élvez. Sajnos, a levéltárak egyik fő problémája, a jogos raktári férőhelyigények kielégítése — a már említett szolnoki felújítás kivételével — ez évben sem jutott közelebb a megoldáshoz. A raktárak zsú­foltsága miatt az Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztálya 3150, a tanácsi levéltárak 37 125 fo­lyóméter levéltárivá érett iratanyag átvétele elől kénytelenek elzárkózni. (Ennek mintegy 10%-a a nem megfelelő raktározás miatt veszélyeztetettnek tekinthető.) Ugyanakkor a Fővárosi Levéltárban 7220 (az egész iratanyag 52%-a), a többi tanácsi levéltárban 7905 (iratanyaguk 9 %-a) folyóméter iratot fenyeget a lassú pusztulás veszélye. Személyi ellátottság Az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak státushelyeinek száma 1969. december végére 304-re, azaz az előző évihez viszonyítva 16-tal (2-vel az Országos Levéltárban, 14-gyel a tanácsi levéltárak­ban) növekedett. 9 tanácsi levéltárban a létszám az előző évihez viszonyítva nem változott, kettőben a létszám 1 — 1 fővel csökkent. A területi levéltárak tanácsi kezelésbe adása óta ezen intézmények státusainak száma 146-ról 175-re növekedett. A Baranya, Borsod, Fejér, Győr-Sopron (1. sz. és 2. sz.) és Szabolcs megyei levéltár dolgozóinak száma azonban ma sem haladja meg a tanácsi irányítás alá helyezéskor leadott létszámot. A Fővárosi Tanács VB Népművelési Főosztálya Baraczka Istvánt február 28-i hatállyal a szol-' gálát teljesítése alól felmentette, majd szeptember 30-i hatállyal nyugállományba helyezte. Helyet­tesítését március hónapban az osztályvezetők kollektívája, majd áprilistól Ort János osztályvezető, mint megbízott igazgató látta el. Az igazgatói állás betöltésére az év végéig nem került sor. Ugyanitt az 1968-ban szervezett gazdasági igazgatói állásra szeptember 16-tól Egresi Zoltán nyert kinevezést. Vadász István, a Pest megyei Levéltár gazdasági igazgatója szeptember 6-án tragikus hirtelenség­gel elhunyt. A levéltárban a gazdasági igazgatói státus az év végéig nem került betöltésre. Az év folyamán Bakács István, Komjáthy Miklós és IIa Bálint a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata, Szabó Ferenc és Mandl Sándorné a Szocialista Kultúráért, Kudor Tivadar, Bodor Mátyás, Keszthelyi Ferenc és Maitz Jenő a Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült. IIa Bálint és Ihász István a „Veszprém megyéért", Páhi Ferenc a „Szentes város fejlesztéséért" emlékérmet kapta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom