SZAKMAI KÉPZÉS

Levéltári - Kállay István: A levéltárosképzésről. • 1986. [LSZ 1986/2. 3-7. p.]

Kötelező volt ezen felül az ötödik—tizedik félévben egy-egy szabadon választott speciális kollégium felvétele. A negyedik félév végén szigorlat volt kormányzattörténetből és általános irattanból. A nyolcadik félév végén levéltártanból (kivéve a Szovjetunió és a népi demokratikus országok levéltárügyét, mivel az államvizsga tárgy). Az államvizsga a történelem segédtudományait foglalta magába. A korábbi egyéves országos, fővárosi és Pest megyei levéltári gyakorlatból annyi maradt, hpgy a hallgatók a negyedik félév után egy hónapig, valamint a tizedik félévben 200 órát kötelesek voltak gyakorolni. 1984-től a levéltár szak B szak lett, ami négyéves képzést jelent. A B szak mellett azért döntöttünk, mert a felvételi vizsgára évek során nem jelentkezett megfelelő számú hallgató, úgyhogy volt olyan év, amikor még a felvételi keretszámot sem tudtuk betölteni. Az új történész tanterv a történelem segédtudományai oktatásának időkeretét jelentősen megemelte. Az első két félévben a segédtudományi szemináriumi foglalkozásokon alkalmunk van az elsőéveseket jobban megismerni és közülük a jobbakat kiválasztani. Az új tanterv szerint indult évfolyam igazolja ezt az elképzelést. Az ő számukra a második félévben heti két órában alapismereteket (alapozást) oktatunk. Az új, 1984-től érvényes tanterv összefogja a korábbi mintegy 40 tárgyat (amely önmagában is lehetetlenné tette, hogy minden tárgyhoz egyetemi szakértőt találjunk és így nagy számú külső előadó bevonását tette szükségessé. Ez viszont a jelenlegi gazdasági helyzetben csaknem megoldhatatlan). Négy nagy csoportra osztottuk a tárgyakat: nyelvek, oklevél- és iratolvasás; kormányzattörténet, a történelem segédtudományai, levéltári ismeretek és speciális kollégiumok. A nyelvek között a harmadik—negyedik félévben a latin, a negyedik—hatodik félévben a német szerepel. Az oklevél- és iratolvasáson belül két-két félév jut oklevél, illetve latin, magyar és német iratolvasásra. A kormányzattörténet némileg szinkrónba került a történész tantervvel: a harmadik—negyedik félévben 1848-ig, az ötödik—hatodik félévben 1981-ig jutunk. A segédtudományok közül a paleográfiát, az archontológiát, a diplomatikát, a kronológiát, a genealógiát, a heraldikát, a szfragisztikát, az insigniológiát és a kisebb segédtudományokat oktatjuk. Ide sorolható a történeti statisztika, amelyre két félév jut. A levéltári ismeretek oktatása a második félévben a fentebb említett alapozással indul. Ezt követi a levéltártörténet, a rendezés, a segédletkészítés, az irattárak, a selejtezés, az irattan, az ügyvitel, a levéltári technika, a gépi adatfeldolgozás és az informatika. Mindezt speciális kollégiumok egészítik ki az irattárak, a gyűjtőterületi munka és az iratolvasás köréből. Megmaradt a kormányzattörténeti szigorlat. Az korábbi tantervhez viszonyítva a legnagyobb változás, hogy a második szigorlat tárgya a segédtudományok és az államvizsgáé a levéltári ismeretek. Ezt .az indokolta, hogy levéltárosképzésről lévén szó, helyesebb, ha az államvizsga tárgya is ez. Megmaradt a levéltári gyakorlat eddigi rendje is, habár indokoltnak látszik a korábbi egyéves gyakorlat visszaállítása. A fenti tantervet követi a hároméves levéltár kiegészítő szak tanterve. Ez magába foglalja a bevezetést a levéltári ismeretekbe, a rendezést, a selejtezést, a segédletkészítést, a kiadványkészítést, az általános és magyarországi levéltártörténet, a Szovjetunió ós a népi demokratikus országok levéltárügyét, Magyarország kormányzattörténetét (négy félév), a levéltári jogot, az írásbeli ügyintézést, az iratkezelést, a gyűjtőterületi munkát, az általános irattant, a gazdasági szervek iratait, a társadalmi szervek iratait, a statisztikai alapismereteket, a 5