SZAKMAI KÉPZÉS

Levéltári - Kállay István: A levéltárosképzésről. • 1986. [LSZ 1986/2. 3-7. p.]

kronológiát, a heraldikát, és a szfragisztikát, a XIX. századi történeti földrajzot, a levéltári technikát, a gépi adatfeldolgozást és a modern adathordozókat, a levéltárak közművelődési feladatait és közönségszolgálatát. Szigorlat van a negyedik félévben kormányzattörténetből, államvizsga a levéltári ismeretekből. A hatodik félévben kötelező levéltári gyakorlat van. A levéltár kiegészítő szak közelmúltban jóváhagyott új tanterve lényegében a fenti, Sinkovics István professzor által készített és a gyakorlatban bevált tantervet tartja meg. Eltérés csak a felvételi követelményeknél van. Az új tanterv szerint ugyanis levéltári kiegészítő képzésre az előfeltétel egyetemi, esetleg főiskolai történelem szakos oklevél. A felvételi vizsga írásbeliből és szóbeliből áll. Az írásbeli egyszerűbb latin vagy német forrásszöveg fordítása, regesztázása (szótárhasználattal); valamint esszé, rövid kérdések a levéltári ismeretek és a kormányzattörténet témaköréből (kiadott szakirodalom alapján). A szóbeli tárgya: történeti ismeretek, történeti segédtudományok és levéltári ismeretek (megadott szakirodalom alapján). E helyütt nincs mód az oktatás teljes programját előadni, ezért csak két fontos tárgyat, a latin forrásszövegek olvasását és az irattant emelném ki. A latin forrásszövegek olvasásának célja a hallgatók felkészítése arra, hogy a levéltáros munkájához szükséges színvonalon, szótár segítségével képesek legyenek a magyarországi latinság forrásainak önálló olvasására és kritikájuk elvégzésére. Biztos nyelvi .alapjuk képessé tegye őket a latin nyelvű oklevelekben és iratokban található rövidítések feloldására. Tanulmányi követelmény a latin nyelv hangtana és alaktana, az egyszerű mondat és a mondatrészek, az esetek szerepe a mondatban, az ige a mondatban, az igemódok és igeidők, az ige névszói, alakjai, az összetett és a mellérendelt mondat. A magyarországi latinság hangtanai, alaktani és mondattani sajátosságai. A fordítási készséget középnehéz, majd nehezebb, főként a magyar történelem latin nyelvű forrásaiból választott szövegek olvasásával, fordításával és elemzésével sajátítják el. E szövegek egyben elősegítik az egyes vitás terminológiai kérdések problematikájának a megértését és lehetővé teszik a forráskritikai eljárások alapszintű elsajátítását. Az irattanon belül oktatjuk az irat fogalmát, az irattan tárgyát, helyét, szerepét a történeti segédtudományok rendszerében. Az irattan részeit korok, iratképzők és iratfajták szerint. Fontos helyet foglal el az áratok osztályozása, az irat anyaga, az írás eszköze, az írásjelek, az eredetiség, a keletkezés, az egymáshoz való viszony, az ügymenetbeli hely szerint. Ismertetjük az iratképzők viszonyát a kor, az iratképzők, a tartalom és a forma alapján. A további témák: az ügyvitel- és hivataltörténet irattani jelentősége, az ügyirat kialakulása, a különféle iratképzők iratfajtái, különös figyelemmal a .gazdasági szerveik irataira stb. A fentiekből kitünőleg a levéltár szakos hallgatók igen sokrétű és széles körű oktatást kapnak. Ennek célja az alapképzés biztosítása, amelyet a specializáció követhet. Ez posztgraduális képzés, vagy továbbképzés keretében látszik megoldhatónak. Csak ez biztosíthatná a levéltári munka sokrétűségéhez igazodó szakmai színvonalat. 6