LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - P. Holl Adrien: Tömeges savtalanítás Budapest Főváros Levéltárában. Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. 40-49.
42 Levéltári Szemle 70. évf . a lehetősége a papírt bontó mikroorganizmusok megjelenésének is. A kutatóterem és a raktár között sem szabad nagy hőmérséklet-különbségnek lennie, mert a raktárból azonnal a kutatóterembe átvitt száraz és hideg könyvre lecsapódik a nedvesség az olvasóterem nagyobb páratartalmú levegőjéből. Ez a nedvesség azután, visszakerülve a hidegebb raktárba, lassan tud elpárologni és a könyv sokáig nedves marad, ami potenciális forrása a penészgombák kivirágzásának is. d) A savas vagy savasodásra hajlamos papírokból készített dobozok, tékák, borítékok, elválasztólapok a legjobb papírra írt dokumentumokat is károsítani tudják. Ezzel szemben az időálló, savmentes pallium papírok, tékák, dobozok a dokumentumok élettartalmát körülbelül 200 évvel növelik meg. f) A dokumentumok összefűzéséhez alkalmazott fémkapcsok és műanyagok szintén hozzájárulnak a papírok savasodásához. A levéltárban való elhelyezés előtt nagyon fontos a dokumentumok fémtelenítése, műanyagtalanítása, a savas dossziék eltávolítása. A felületileg portalanított, palliumozott savmentes dobozban tárolt iratok élettartama jóval nagyobb, mint a savas dossziékban, madzaggal átkötött dokumentumoké. Savtalanítás A dokumentum papírja savasságának mértékét meg kell állapítani (meg kell mérni), és ha a pH-érték 5,5 alatt van, a papírt szükséges savtalanítani. Ez talán a legfontosabb, de nem mindenható eljárás a papírrestaurálásban. Nem képes ugyanis csökkenteni a biológiai károsodás veszélyét, mivel – a lúgos közeget kedvelő baktériumokon kívül – vannak olyan mikroszkopikus gombák is, amelyek lúgos közegben is jól megélnek. Nem akadályozza meg az oxidatív és fotokémiai reakciókat sem, bár ezek savas termékeit a hátramaradó puffer só közömbösíti, vagy megköti. Ezenkívül a már törékennyé vált papírt sem erősíti meg és nem képes összekötni a szétvált papírdarabokat. Ugyanakkor megállítja a károsító savas hidrolízist, és – ha a savtalanítást megfelelő anyaggal végzik – egy időre védettséget ad a papírnak a savas hatásokkal szemben. A dokumentumok savas károsodása és a tömeges savtalanítás Az 1850-es évekig az európai papír gyártására kizárólag rongyból nyert cellulózt használtak, amely még a 19. század eleje óta alkalmazott savas közegű enyvezéstől sem gyengült meg nagymértékben. Az 1860-as évektől egyeduralkodóvá vált a facellulózból, gyakran facsiszolat hozzáadásával gyártott, savas közegben enyvezett, már a gyártás után is savas papír használata a kiadványok és kéziratok előállítása során. A 19. század második fele óta készült iratok, kéziratok és különféle nyomtatványok egyre növekvő mennyiségben kerültek a levéltárak állományába, ahol P. Holl Adrien
