LEVÉLTÁRI ANYAG ŐRZÉSE
Állományvédelem - P. Holl Adrien: Tömeges savtalanítás Budapest Főváros Levéltárában. Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. 40-49.
43 2020/2. ▪ 40 – 49. az elmúlt 150 év során a papírok savtartalma a papírban végbement savas lebomlás és a savas levegőszennyező anyagok hatására tovább növekedett. A facsiszolat-tartalmú papírok igen hamar, 20-30 év alatt nagy változáson mennek keresztül: sárgulnak, barnulnak és meggyengülnek; néhány évtized után egy hajtástól is eltörhetnek. A facsiszolatot nem tartalmazó papíroknál a savasság nem okoz ilyen hirtelen, nagy változásokat, de a gyengülési folyamat ezekben is megindul. Az állományok használhatósága érdekében és a további károsodás megelőzésére több lehetőség van: a nagymértékben veszélyeztetett dokumentumok (például napilapok, facsiszolatos papírra készült egyéb nyomtatványok, kéziratok) mikrofilmezése, digitalizálása, vagy a mikrofilmek digitalizálása és az eredeti példány kutatási folyamatból való kivonása, az eredeti, még nem nagymértékben gyengült, de savas dokumentumok (tömeges) savtalanítása és megerősítése. A tömeges savtalanítás és megerősítés azt jelenti, hogy a könyveket és iratköteteket azok szétszedése nélkül, bekötött formában, egyszerre többszázas vagy többezres adagokban, az egyes lapokat pedig szintén egyszerre nagy mennyiségben, vagy folyamatos üzemben, naponta többezres, több tízezres tételben kezelik. Ilyen kezelésekre alkalmas berendezések és eljárások az 1970-es évek óta egyre több országban léteznek (USA, Kanada, Németország, Hollandia, Svájc, Spanyolország, Belgium, Japán, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország), egyre kiterjedtebben, folyamatosan továbbfejlesztve, hatékonyabbá és biztonságosabbá téve a kezelési lehetőségeket. A tömeges savtalanító eljárások többsége a már meggyengült papírt nem erősíti meg, tehát a kezelést csak olyan esetben érdemes elvégezni, amikor a papír károsodása még nem közelítette meg a törékenység fokozatát. A savtalanítás hatására a papír élettartama azáltal nő a többszörösére, hogy a károsodás átmenetileg megáll vagy jelentősen lassul. Egyes módszerek mint például a Bückeburgi eljárás – a még nem törékeny – papír megerősítését is megoldotta a metilcellulóz használatával. Az eljárások gáz, folyadék és szilárd fázisúak lehetnek; a folyadék fázisú technológiák vizes és szerves oldószeres közegűek. A jelenleg használt eljárások alapvető jellemzői az alábbiak: Vizes eljárások: Bécsi eljárás: kötéstábla nélküli, fűzött újságköteteket átitatással és fagyasztva szárítással savtalanítják és erősítik meg. A használt hatóanyag kalcium-hidroxid, a megerősítésre pedig metilcellulóz és polivinil-acetát keveréke használatos. Bückeburgi eljárás: 1978 óta használják, a levéltári iratok, azon belül egyes lapok savtalanítására és megerősítésére szolgál. A használt hatóanyag magnéziumhidrogén-karbonát, a megerősítésre metilcellulózt, az oldódó színes anyagok fixálására pedig poliionos felületaktív anyagokat – Revint és Mesitolt – használnak. A GSK folyadék működésének alapja a fordított ozmózis eljárás. Tömeges savtalanítás Budapest Főváros Levéltárában