ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

den hó 8. napjáig az első- és a másodfokú anyakönyvi felügyelő útjáfl a belügyminiszterhez kell felterjesztenie. (5) Az anyakönyvi felügyelők az okiratokat csak akkor továbbítják, ha azok szabályszerűen vannak kiállítva. Adatszolgáltatás a Központi Statisztikai Hivatal részére. 179. §. (1) Az anyakönyvvezető köteles a Központi Statisztikai Hivatal részére népesedésstatisztikaí adatokat szolgáltatni A statisztikai lapokat az anyakönyvi bejegyzés előH kell kiállítani és azokat havonta összegyűjtve minden hó 8. napjáig kell az illetékes járási (városi) statisztikai felügyelőségnek megküldeni. (2) A statisztika! adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a belügyminiszterre! egyetértésben külön utasításiján állapítja meg. Adatszolgáltatás a gyámhatóság részére. 180. §. (1) Ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezték, az anyakönyvvezető köteles a bejegyzésekről nyomban az anyakönyvezés után a 30. számú mintának megfelelő értesítést kiállítani. (2) Ha az apa adatait a születés anyakönyvezése után bejegyezték a gyermek születési anyakönyvébe, a bejegyzésről azonnal ki kell állítani a 30. számú minta szerinti értesítést. Képzelt apa bejegyzéséről értesítést kiállítani nem kell. Az értesílés hátlapján fel kell tüntetni, hopy az apa adatait milyen címen, mely hatóság milyen számú okirata alapján jegyezték be az anyakönyvbe (pl. „Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat. Téti anyakönyvvezető 952—60/1953. szám." vagy „Siófoki járásbíróság 12/1953. számú ítélete.", vagy ,.A szülők ulolagos házasságkötése Dombóváron, 1954. október 1-én"). (3) Az előző bekezdések értelmében kiállított értesítéseket hetenkint összegyűjtve minden hét első munkanapján kell az illetékes gyámhatóság részére megküldeni. Ha az illetékes gyámhatóság nem állapítható meg, az értesítést az anyának a gyermek születési anyakönyvébe bejegyzett lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságnak kel! továbbítani. Adatszolgáltatás az Országos Nyugdíjintézet részére. 181. §. (1) Az anyakönyvvezető az anyakönyvezéssel egyidejűleg a 31. számú, illetőleg a 32. számú minta szerinti anyakönyvi értesítést köteles kiállítani a) a bármely jogcímen (öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, baleseti járadék, hadigondozási járadék stb.) ellátásban részesülő személy haláláról és b) az ellátásban részesülő özvegy vagy elvált nő újabb házasságkötéséről. (2) Az értesítés hátlapjára az abban foglalt adatokon felül fel kell még jegyezni , a) elhalálozás esetében az elhalt születésének idejét (év, hó, nap) és anyjának nevét, b) özvegy, illetőleg elvált nő házasságkötése esetében a nő szülelésének idejét (év, hó, nap) és előző férjének nevét. (3) Az értesílést hetenkint összegyűjtve a hét első munkanapján kell postára adni az Országos Nyugdíjintézet címére. Adatszolgáltatás az egészségügyi szervek részére. 182. §. (1) Az anyakönyvvezető köteles az előző év október hó 1. napjától a folyó év március hó 31. napjáig terjedő időben született gyermekekről június hó 25. és 30. napja között, az április hó 1. napjától szeptember hó 30. napjáig terjedő időben született gyermekekről pedig december hó 26. és 31. napja között „Védőoltási kimutatás"-t átadni a végrehajtóbizottságnak (33. sz, rhinta, 1. sz. példa). (2) A szükséges nyomtatványokat községekben a járási tanács egészségügyi csoportja, városokban a városi (városi kerületi) tanács egészségügyi osztálya (csoportja) bocsátja az anyakönyvvezető rendelkezésére, KILENCEDIK RÉSZ. Vegyes rendelkezések. HARMINCNEGYEDIK FEJEZET. Az anyakönyvek másodpéldánya. Az anyakönyvi másodpéldány — nyomtatványok. 183. §. (1) Az anyakönyvekről másodpéldányt kell készíteni (At. 10. §). (2) A másodpéldány céljaira az első példánynak megfelelő nyomtatványt kell használni. A nyomtatványokat az anyakönyvvezető oldalankint megszámozza. A már kitöltött nyomtatványokat bekötés, vagy összefűzés nélkül, kemény táblák közé helyezve az anyakönyvekkel együtt kell őrizni. . Bejegyzés a másodpéldányba. 184. §. (1) Az anyakönyvi másodpéldányba — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — szóról^szóra be kell vezetni mindazokat a bejegyzéseket, amelyeket az első példány tartalmaz. Be kell vezetni az apára vonatkozó adatok hiányában teljesített bejegyzéseket (70. §) is, a tévesen megkezdett, de be ncm fejezett bejegyzéseket (50. §) azonban nem szabad bevezetni. Be kell vezetni a másodpéldányba az aláírásokat is a „s. k." (sajátkezüleg) betűk hozzáadásával. A kézjegyeket a név előtt keresztvonással (x) kell feltüntet™. (2) Az első példányban a bejegyzés lezárása előtt helyesbített hibás szöveg helyett a helyesbített szöveget kell bevezetni a másodpéldányba. Ilyen esetben az alapbejegyzést tartalmazó vízszintes rovat alján, vagy ha ott már nem lenne üres hely, arra alkalmas más helyen meg kell jegyezni: „Helyesbített szöveg". A megjegyzést alá kell húzni. (3) A másodpéldányba becsúszott leírási hibát az „Utólagos bejegyzések" rovatban kell helyesbíteni. A helyesbítést az anyakönyvvezető aláírja. (Pl. A gyermek utóneve . helyesen: István. 1953. ápr. 7. Nagy Dezső aktő.) (4) Az első példányban foglalt bejegyzéseket lehetőleg '•az első példányba való bejegyzés napján, de legkésőbb az . első példányba való bejegyzéstől számított egy hónapon belül a másodpéldányba át kell vezetni.