ANYAKÖNYVI ÜGYEK
Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló rendeletek és utasítások egységes szerkezetbe foglalt szövege. • 1974.07.10 [Tanácsok Közlönye 1974/37.]
(3) Többes szülés esetén mindegyik gyermek születésének anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén az utolsó gyermek született. Au. 41. §. (1) Születési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a gyermek az anya testétől elvált. (2) A gyermeket élve születettnek kell tekinteni, ha az anya testétől történt elválasztása után az életnek bármilyen jelét adta, függetlenül attól, hogy fogantatásától mennyi idő telt el. Az élve született gyermek születését a születési anyakönyvbe és halálát a halotti anyakönyvbe be kell jegyezni. A halva született gyermeket csak a születési anyakönyvbe kell bejegyezni. (3) Ismeretlen szülőktől származó gyermek születésének anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a gyámhatóság határozata szerint az ismeretlen szülőktől származó gyermek született. Alapbejegyzés a születési anyakönyvbe Au. 42. §. (1) A születés anyakönyvezése során a következő adatokat kell az anyakönyvbe bejegyezni : a) a bejegyzés folyószámát; b) a születés helyét és idejét (év, hó, nap); c) a gyermek családi és utónevét, nemét; (ÍJ az apa családi és utónevét, születési helyét és idejét (év, hó, nap), foglalkozását és állandó lakóhelyét; e) az anya leánykori családi és utónevét, születési helyét és idejét (év, hó, nap), foglalkozását és állandó lakóhelyét; f) a többes szülést és a többes szülés alkalmával született testvérek születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát; g) a gyermek, illetőleg a szülők külföldi állampolgárságát; h) a bejegyzés idejét (év, hó, nap). (2) Azt, hogy a gyermek halva született, a születés anyakönyvezése során a gyermek utónevének bejegyzésére szolgáló rovatba kell bejegyezni. (3) Többes szülés esetén a gyermekek születését külön-külön kell bejegyezni, lehetőleg a gyermekek születésének sorrendjében. A gyermek nevének és nemének bejegyzése Au. 43. §. (1) A gyermek — szüleinek megállapodása szerint — apjának vagy anyjának családi nevét viseli. Házasságban élő szülőktől származó gyermek azonban csak akkor viselheti anyjának családi nevét, ha az anya kizárólag leánykori nevét viseli. Házasságban élő szülőktől származó gyermek nem viselhet más családi nevet, mint amelyet a házasságból korábban született gyermekek viselnek. (2) A gyermek családi nevére vonatkozó megállapodást legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig a szülők megállapodását tartalmazó okirattal vagy olyan házassági anyakönyvi kivonattal kell igazolni, amelyben a gyermekek nevére vonatkozó megállapodás már fel van jegyezve. (3) Ha a gyermek születésének anyakönyvezéséig a szülők a gyermek családi nevére vonatkozó külön megállapodásukat nem igazolják, a gyermek családi neveként az apa családi nevét kell bejegyezni. (4) Ha a szülők a gyermek családi neve kérdésében közöttük fennálló vitát döntés céljából a gyámhatóság elé vitték, a születést a gyámhatóság jogerős döntéséig anyakönyvezni nem szabad. (5) Ha a gyermek születésének bejelentése, illetőleg anyakönyvi bejegyzése időpontjában az egyik szülő nem él vagy szülői felügyelete megszűnt, vagy szünetel, végül, ha a gyermek apjának képzelt személyt jegyeznek be, egyedül a másik szülő jogosult meghatározni, hogy a gyermek melyik szülő családi nevét viselje. (6) Ha a gyermek nevének megállapítására egyedül jogosult szülő döntését az anyakönyvvezetővel nem közli, a gyermek családi neveként az apa családi nevét kell bejegyezni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha egyik szülő sem él vagy a szülői felügyeleti jogát egyik szülő sem gyakorolja és a gyermek családi neve a szülők korábbi megállapodása vagy házassági anyakönyvi kivonata alapján nem állapítható meg. (7) Ha a születést az apára vonatkozó adatok nélkül jegyzik be az anyakönyvbe, a gyermek családi nevére vonatkozó rovatot üresen kell hagyni. (8) A gyermek utónevét a szülők bejelentése és ha a szülők a gyermek utóneve tekintetében nem tudtak megállapodni, a gyámhatóság döntése alapján kell bejegyezni. Ha a gyermek utónevét a születéstől számított harminc napon belül nem jelentik be, ha a születést az anyakönyvbe be kell jegyezni, a gyermek utónevének bejegyzésére szolgáló rovatba pedig „még nincs megállapítva" szavakat kell bejegyezni. Utóbbi esetben a bejegyzés teljesítése után a gyermek utónevének megállapítása céljából az illetékes gyámhatóságot kell megkeresni. (9) Az anyakönyvbe a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb kettő, a gyermek nemének megfelelő utónevet szabad csak bejegyezni. A második utónév önmagában nem viselhető. Utónevet becéző formában bejegyezni nem szabad. Olyan idegen hangzású utónevet, melynek magyar megfelelője is van, csak a magyaros formában szabad bejegyezni. Az idegen nemzetiségű (anyanyelvű) magyar állampolgár szülő gyermekének utóneve a szülő nemzetiségi (anya-) nyelvén is bejegyezhető. Külföldi állampolgár gyermek utóne;vének bejegyzésénél a fenti rendelkezésektől el lehet térni. 1 "' A 3 19G8. (TK 52.) KE sz. utasítássá] módosított szöveg.
