ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló rendeletek és utasítások egységes szerkezetbe foglalt szövege. • 1974.07.10 [Tanácsok Közlönye 1974/37.]

(10) Ha a gyermek a születés anyakönyvezése előtt meghalt és utónevére vonatkozó bejelentés nem történt, az utónév bejegyzésére szolgáló rovatba „utónevet nem kapott' szavakat kell bejegyezni. (11) A gyermek nemeként a „fiú", illetőleg „leány" szavakat kell bejegyezni. A szülők személyi adatainak bejegyzése Au. 44. §. (1) A gyermek apja személyi adataiként annak a férfinak személyi adatait kell bejegyezni, a) aki a gyermek anyjával a gyermek születésétől visszafelé számított háromszáz napon belül, utoljára akár érvényes, akár érvénytelen házassági kötelékben állott; vagy b) aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak elismerte; vagy c) akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított; vagy d) aki az anyával a gyermek születése után házasságot kötött, feltéve, hogy az utólagos házasság hatálya a gyermek családi jogállására is kiterjedt. (2) Ha a bejegyzés időpontjában a gyermek apját az (1) bekezdés alapján nem lehet megállapítani, a születést az apa adatai nélkül kell az anyakönyvbe bejegyezni. (3) Az anya neveként a leánykori családi nevet kell az anyakönyvbe bejegyezni. (4) A szülők adatait csak személyi igazolvány, születési vagy házassági anyakönyvi kivonat, teljes hatályú apai elismerést tartalmazó jegyzőkönyv, illetőleg az apaságot megállapító jogerős bírósági ítélet alapján szabad az anyakönyvbe bejegyezni. (5) Házasságon kívül született vagy születendő gyermek esetében az anyakönyvvezető köteles az anya által apaként megjelölt férfit megidézni annak érdekében, hogy az illető az anyával kössön házasságot, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal ismerje el magáénak. (6) Születendő gyermek esetén az apaként megjelölt férfit csak akkor szabad megidézni, ha az anya orvosi bizonyítvánnyal igazolja terhességét és a születés várható időpontját. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat Au. 45. §. (1) Az apai elismerő nyilatkozat akkor teljes hatályú, ha a) a nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően háromszáz napon belül tették; b) a (2) bekezdés értelmében nem kell más személyt a gyermek apjának tekinteni; c) a gyermek és a nyilatkozó között legalább tizenhat év korkülönbség van; d) a nyilatkozatot személyesen tették; e) a korlátozottan cselekvőképes személy elismerő nyilatkozatához törvényes képviselője is hozzájárult, ha pedig a törvényes képviselő nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van, vagy azt nem adja meg, a hozzájárulást a gyámhatóság megadta; fj az elismerő nyilatkozathoz a gyermek anyja és ha az anya nem törvényes képviselője gyermekének, a törvényes képviselő is, végül ha a gyermek tizenhatodik életévét betöltötte, ahhoz maga a gyermek is hozzájárult; ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy a nyilatkozat megtételében tartósan gátolva van, helyettük a hozzájárulást a gyámhatóság megadta; gf) az elismerő és a hozzájáruló nyilatkozatot az anyakönyvvezető, magyar külképviseleti hatóság, bíróság, gyámhatóság vagy közjegyző előtt tették és foglalták jegyzőkönyvbe. (2) A gyermek apjának akkor kell más személyt tekinteni, ha a) a gyermek anyja a gyermek születésétől viszszafelé számított háromszáz napon belül akár érvényes, akár érvénytelen házassági kötelékben állott, vagy b) a gyermeket más férfi korábban teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak elismerte, illetőleg a gyermek apjának a bíróság korábban jogerős ítélettel más férfit állapított meg; vagy cj a gyermek anyja a gyermek születése után házasságot kötött és annak alapján a férjet kell a gyermek apjának tekinteni. (3) Az elismerő és hozzájáruló nyilatkozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket két példányban kell elkészíteni és mindkét példányt eredeti aláírásokkal ellátni, abban az esetben, ha a gyermek születését nem ugyanabban az anyakönyvi kerületben tartják nyilván, ahol a nyilatkozatokat megtették. A jegyzőkönyv egyik példányát irattárban kell megőrizni, a másik példányt pedig a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvi kerületnek kell megküldeni. Ha a gyermek még nem született meg, a második példányt az anyának kell átadni azzal, hogy azt a gyermek születésének bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek adja át. Ha az előírt hozzájáruló nyilatkozatok pótlása szükséges, a jegyzőkönyv egyik példányát az illetékes gyámhatóságnak kell megküldeni. (4) Az elismerő nyilatkozatot tevő személyt a jegyzőkönyv készítése előtt a nyilatkozat jelentőségére és joghatásaira figyelmeztetni kell, és ezt a figyelmeztetést a jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni. (5) Az anya hozzájáruló nyilatkozatának felvételekor vizsgálni kell az anya családi állapotát. Ha az anya korábban házassági kötelékben állott, a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy korábbi házassága mikor és mi okból szűnt meg. Ha az anya a hozzájáruló nyilatkozat megtételekor is házassági kötelékben áll, vizsgálni kell, hogy az anya férjét nem kell-e a gyermeke apjának tekinteni. (6) Az elismerő, illetőleg a hozzájáruló nyilatkozatok jegyzőkönyvbe foglalása alkalmával a nyilatkozókkal megfelelő módon igazoltatni kell az