ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Melléklet: 1-2. sz. • 1952.12.28 [9/1952 BM sz. utasítás = Belügyi Közlöny rendkívüli sz.]

(3) Ha a jelen utasítás másként nem rendelkezik, az okiratokat betekintés után vissza kell adni, illetőleg vissza kell küldeni. (4) Azokat az okiratokat, amelyek az anyakönyvvezető, Illetőleg az anyakönyvi felügyelő által egyáltalán nem, vagy kellően nem értett nyelven vannak kiáliítva, a felek hiteles magyar fordítással ellátva kötelesek bemutatni. (5) Ha az anyakönyvvezető, illetőleg az anyakönyvi felügyelő az okiratot aggályosnak tartja, azt állásfoglalás végett — az anyakönyvvezető az elsőfokú anyakönyvi f el ügyeiö útján — felterjeszti a belügyminiszterhez. Személyes nyilatkozat. 20. §. (1) Az anyakönyvi és a házasságkötési eljárásban a fél az egyébként szükséges okirat (anyakönyvi kivonat, bírói ítélet, más hatósági határozat ,stb.) bemutatása helyett az alábbi bekezdések rendelkezéseinek megfelelő személyes nyilatkozatot tehet, ha a) az okiratot külföldről kellene beszerezni vagy b) a- jelen utasitás valamely adatnak személyes nyilatkozattal való igazolását más esetekben külön rendelkezéssel megengedi. (2) Szcméiyes nyilatkozatot csak maga az eljárásban érdekelt fél tehet. I la a fél a tizenkettedik életévét nem töltötte be, továbbá, h'a a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áü, helyette törvényes képviselője (15. §) tehet személyes nyilatkozatot. Az elsőfokú anyakönyvi felügyelő megengedheti, hogy a tizenkettedik életévét betöltött gyermek vagy a korlátolt cselekvőképességgel járó gqndnokság alatt álló személy helyett akkor is törvényes képviselője tehessen személyes nyilatkozatot, ha a kiskorúnak, illetőleg a gondnokság alatt álló személynek az igazolandó adatról tudomása nincs, a törvényes képviselő pedig az adatot közvetlen tudomás vagy egyéb megbízható forrás alapján ismeri. (3) Személyes nyilatkozatot bármelyik anyakönyvvezető vagy az eljáró anyakönyvi felügyelő előtt személyesen lehet megtenni. A személyes nyilatkozatot közjegyzői okiratba is lehet foglalni. \4) Külföldön személyes nyilatkozatot a magyar külképviseleti hatóság előtt szóval vagy a nyilatkozat helyének joga szerint elismert közokiratban lehet megtenni. Az anyakönyvvezető, az anyakönyvi felügyelő, illetőleg a külképviseleti hatóság a személyes nyilatkozatot jegyzőkönyvbe foglalja, (1. sz. minta 1. sz. példa). Ha az anyakönyvvezető a további eljárásra nem illetékes, a jegyzőkönyvet az illetékes anyakönyvvezetőhöz továbbítja. A külképviseleti hatóság a nyilatkozatot a szükséges adatokkal a külügyminiszterhez küldi meg. A személyes nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvet, illetőleg közjegyzői okiratot mindig a vonatkozó iratok mellett kell megőrizni. Meghallgatás megkeresés útján? 21. §. Ha az anyakönyvi eljárásban olyan személyt kell meghallgatni, aki másik anyakönyvi kerületben lakik, meghallgatása végett a lakóhelye, vagy a munkahelye szerint illetékes anyakönyvvezetőt kell megkeresni. Jegyzőkönyv készítése. 22. §. Ha a jelen utasítás ezt külön elrendeli, az előterjesztett kérelemről, valamint az érdekeltek meghallgatásáról azok t jelenlétében jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv, valamint az anyakönyvi bejegyzés felolvasása, megmagyarázása és aláírása. 23. §. (1) A felek jelenlétében készített jegyzökönyvet és a közreműködésükkel készített anyakönyvi bejegyzést (53. §1 előttük fel kell olvasni. Ha a fél bármely okból (pl. nem tud magyarul, süket) nem érti msg a felolvasott szöveget a IS. § rendelkezéseinek alkalmazásával biztosítani kell azt, hogy a jegyzőkönyv, illetőleg a bejegyzés tartalmáról tudomást szerezzen. (2) Ha a fél szerint a jegyzőkönyv, illetőleg a bejegyzés helyesbítésre vagy kiegészüésre szorul és ezt az anyakönyvvezető, illetőleg — az előtte folyó eljárás során — az anyakönyvi felügyelő is megállapítja, a jegyzőkönyv aláírása előtt a megfelelő szöveget fel kell pótlólag tüntetni, az anyakönyvi bejegyzés tekintetében pedig a 46. § szerint kell eljárni. Ha a helyesbítés, illetőleg a kiegészítés nem látszik szükségesnek, a fél azonban azt továbbra is kéri, a kérelmeit indokolt határozatban (24. §) el kell utasítani. (3) A jegyzőkönyvet azoknak, akik ennek készítésénél — mint érdekeitek — jelen vannak és az eljáró anyakönyvvezetőnek, illetőleg anyakönyvi felügyelőnek, továbbá a szóbeli bejelentés alapján teljesített aíapbejegyzést (53. §) a születési és a halotti anyakönyvben az „Aláírások" rovatban a bejelentőnek és az anyakőnywezetőnek, végy! a házassági anyakönyv alapbejégyzését pedig az „Aláírások" rovatban a házasulóknak, a tanúknak, valamint az anyakönyvvezetőnek alá kell írniok. Ha. az eljárásnál tolmács (jelbeszédben jártas személy) is közreműködött, a jegyzőkönyvet, illetőleg az aíapbejegyzést ö is aláírja. Az utólagos bejegyzést (56. §) csak ' '. anyakönyvvezető írja alá. Ha a Születést az apára vonatkozó, adagok hiányában anyakönyvezik (70. §), a bejegyzést aláírni nem kell. hanem ehelyett az említett személyek az apára vonatkozó adatok hiányában teljesített bejegyzésekről vezetett nyilvántartás [192. § (3) bek.] megfelelő rovatát írják alá. (4) Aki írni nem tud vagy nem képes, az aláírás helyére kézjegyét teszi. Nevét a kézjegy mellett az anyakönyvvezető, illetőleg az anyakönyvi felügyelő írja alá. Az anyakönyvvezető, illetőleg az anyakönyvi felügyelő írja alá a nevét annak is, aki kézjegyet sem képes tenni. Azt, hogy az aláírásra jogosult nevét az anyakönyvvezető, illetőleg az anyakönyvi felügyelő irta alá, az anyakönyvvezető. H'etőleg az anyakönyvi felügyelő aláírása után fel kell tüntetni (2. sz. mintái, 11. sz. példa; 3. sz. minta, 2. sz. példa). (5) Az aláírók neve után — az anyakönyvvezetőt és az anyakönyvi felügyelőt kivéve — a lakóhelyüket is fel kell tüntetni, ha csak a bejegyzés szövege már azt nem tartalmazza. Az anyakönyvvezető aláírása alatt fel kell tüntetni,hogy az aláírást milyen minőségben (anyakönyvvezető, anyakönyv vezetőhelyettes, kijelölt anyakönyvvezetöhelyettes [5. § (3) bek.] teljesítette (3. sz. minta, 2. sz. példa). (6) Ha valamelyik aláírásra -jogosult az aláírást megtagadja, ezt az aláírásra jogosultsága jogcímével (pl. tanú, bejelervtő) együtt az anyakönyv „Megjegyzések" rovatában, illetőleg a jegyzőkönyvnek az aláírásokra szánt részén fel kell tüntetni. -Határozathozatal. 24. §. (1) Az anyakönyvvezető azokban az ügyekben, amelyeknek elsőfokú elintézését a jelen utasítás a hatáskörébe utailja, határozatot akkor hoz, ha megtagadja a) a hatósági megkeresés teljesítését, vagy b) a magánfél által előterjesztett kérelem teljesítését, vagy c) a házasságkötésnél való közreműködést. Ha a kérelmet szóban terjesztették elő, azt jegyzőkönyvbe- kell foglalni. (2) Az elsőfokú anyakönyvi felügyelő határozattal dönt a) azokban az ügyekben, amelyeknek elsőfokú elintézését a jelen utasítás a hatáskörébe utalja és b) az anyakönyvvezető elsőfokú határozata ellen beadott fellebbezésed tárgyában. (3) A. másodfokú anyakönyvi felügyelő határozattal Sntézi el az elsőfokú anyakönyvi felügyelő első fokon hozott határozata ellen beadott fellebbezéseket. (4) A határozatot írásba keli foglalni. (5) A fellebbezési határidő a határozat kézbesítésétől számított nyolc nap.