ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról. Függelék I-II. • 1955.07.15 [10/1955. (T. K. 42.) B. M. sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1955/42.]

(3) Abban az esetben, ha a levéltárban őrzött másodpéldány vész el vagy válik használhatat­lanná, a levéltár vezetője erről a másodfokú felügyelőt értesíti.. A másodfokú felügyelő intéz-? keclik, hogy az anyakönyvvezető az első példány alapján a másodpéldányt újból készítse el és átvizsgálás végett az elsőfokú felügyelőhöz terjessze fel. Az elsőfokú felügyelő átvizsgálás és hitelesítés után a másodpéldányt megküldi a levéltárnak. (4) Ha a levéltárba még be nem került másod­példányfüzetek vesznek el, vagy válnak használ­hatatlanná, ^ másodpéldányfüzetek újból való el­készítésérői az anyakönyvezető gondoskodik. Az anyakönyv mindkét plédányának pótlása. 183. §. (1) Ha az anyakönyv mindkét példánya elve-* szett vagy használhatatlanná vált, az anyaköny-? vet újból össze kell állítani. (2) Az anyakönyv pótlásához szükséges ada­tok összegyűjtésére összeállító bizottságot kell alakítani. A bizottság elnöke az elsőfokú fel-? ügy^elő titkára az anyakönyvvezető, tagjait —>­szüséges számban — az elsőfokú felügyelő meg­keresésére a községi (városi, városi kerületi) ta-? nács végrehajtóbizottságának elnöke jelöli ki a végrehajtóbizottság tagjai közül. (3) A bizottság az anyakönyvek újbóli összeál­lításához szükséges adatok összegyűjtését kórhá­zi, szülőotthoni, katonai, statisztikai, más ható­sági, iskolai stb. íratok felhasználásával, a la­kosság birtokában lévő anyakönyvi iratok beszol­gáltatásának megszervezésével,' egyes érdekeltek megidézése vei, szükség esetén házról-házra men­ve minden érdekelt meghallgatásával hajtja végre. (4) Az adatgyűjtés befejezése Után a bizottság a hiányzó anyakönyv tervezetét a beszerzett ada­tok alapján időrendben összeállítja, majd az új anyakönyv tervezetét a tanácsházán harminc napra közszemlére teszi; ez alatt az idő alatt az anyakönyvet bárki megtekintheti és a téves be­5 jegyzés miatt felszólalhat. A felszólalások felett 1 — szükség esetén bizonyítási eljárás után — az elsőfokú felügyelő határoz. A határozata ellen a 24. §-ban meghatározott fellebbezésnek van helye. (5) Ha a fellebbezés során a felszólalásnak helyt adtak, a,z anyakönyv tervezetét a döntés­nek megfelelően helyesbíteni kell. (6) A (4) bekezdésben megállapított határidő eltelte, illetőleg a felszólalások elbírálása után az új anyakönyvet az összeállított és esetleg he­lyesbített tervezet alapján el kell készíteni. Az új anyakönyvet az elsőfokú felügyelő lezárja és hi­telesíti olyképen, hogy az anyakönyv fedőlapjá­nak belső oldalára a következő szöveget vezeti rá: „A anyakönyvi kerület születési (házassági, halotti) anyakönyve évfo­lyamának mindkét példánya elveszett (megsem­misült). Ezt az új első példányt az Au. 189. §-a alapján alakított bizottság állította össze. Az új anyakönyv első példányát _ _.. lappal - 1 - - bejegyzéssel lezárom és hitelesí­tem. Kelt _ 19 ~évi ­hó napján _ járási Váro si. városi kerületi) anyakönyvi felügyelő". (7) Az új anyakönyv első példányát az anya­könyvvezetőnek kell átadni. (8) A másodpéldány elkészítése tekinteteben a 183—186. §-ok rendelkezéseit kell értelemsze­rűen alkalmazni. XXXVII. fejezet. Betűrendes névmutatók és nyilvántartások. A betűrendes névmutatók vezetésére vonatkozó általános szabályok. 190. §. (1) A születési anyakönyv mellett a 34., a há­zassági anyakönyv mellett a 35., a halotti anya­könyv mellett a 36. számú mintának megfelelő betűrendes névmutatót kell vezetni. (2) A névmutatókban minden személy családi és utónevét, akire vonatkozóan az aiapbejegyzést teljesítették, a családi név kezdőbetűjének meg­felelően az alapbejegyzés után azonnal be kell jegyezni. Be kell jegyezni ezenfelül az anya­könyvi bejegyzés évszámát és folyószámát, to­vábbá a születési névmutatóba a gyermek anyja, a házassági névmutatóba a másik házastárs, a ha­lotti névmutatóba pedig a meghalt személy anyjának nevét is. (3) Egy kötetben több évre terjedő névmutatót is lehet vezetni. Az utólag bevezetésre^ kerülő nevek számára a névmutatóban minden év vé­gén az összes betűnél elégséges számú rovatot üresen kell hagyni. (4) Ha a születést, a házaságkötést vagy a halál-' esetet nem abban az évben jegyezték be az anya­könyvbe, amelyben az történt, a bejegyzést mind­két évi névmutatóba be kell vezetni. A betűrendes névmutatók vezetésére vonatkozó különös szabályok. 191. §. (1) Olyan személyre vonatkozó bejegyzést, aki­nek kettős családi neve van az anyakönyvbe be­jegyezve, mindkét név alatt be kell vezetni a névmutatóba. Az azonos családnevűéin él meg­különböztetésül használt és az anyakönyvbe is bejegyzett jelzőket, mellékneveket vagy egyéb megjelöléseket — úgy, ahogy azt az anyakönyvbe bejegyezték — a név mellett be kell a névmu­tatóba is vezetni. (2) A családi név megváltozása esetén a be­jegyzést az új családi névvel ismét be kell vezet­ni a névmutatóba. Az új nevet a régi névnél is fel kell tüntetni a „Megjegyzés" rovatba. Az utó­név megváltozását csak a régi névnél kell a „Megjegyzés" rovatba bejegyezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom