IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
B. Stenge Csaba (szerk.): Helytörténet és családkutatás határok nélkül. Tatabánya, 2021. 86 o.
gon.12 Száron a halálozási anyakönyvek 1747-től, a házassági anyakönyvek pedig csak 1784-től állnak rendelkezésünkre.13 12 Fügedi 1980. 13 MNL OL Mikrofilmtár A0473. 14 Fügedi 1980. 15 Fügedi 1980. 16 Fügedi 1980. 17 Szári jobbágy menyasszonya. 18 Szepesy Ignác pécsi püspök már 1833-ban elrendelte egyházmegyéjében a magyar nyelvű anyakönyvvezetést. Lásd például: https://pecsiegyhazmegye.hu/intezmenyek-szervezetek/pecsi-egyhazmegyei-konyvtar/2514-a-hazanak-hu-ore-es-oszlopa-szepesy-ignac-emlekezete-2 Letöltés ideje: 2021. 07. 29. 19 1836. évi III. te. 4.§. https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=83600003.TV&searchUrl=/ ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D27 Letöltés ideje: 2021. 07. 29. A magyar anyakönyvvezetés a 18. században még sok rendszertelenséget hordozott magában.14 Ennek ellenére a szári plébánosok - és sok esetben a káplánok - igyekeztek pontosan vezetni az anyakönyveket, amelyeket Magyarországon 1895- ig kizárólag az egyházak készítettek.15 A szári anyakönyvi adminisztráció megfelelt a korabeli tartalmi elvárásoknak.16 A keresztelési anyakönyvekben szerepelt a megkeresztelt gyermek keresztneve, keresztelésének (és Szár esetében 1787-ig születésének) dátuma, keresztszüleinek és szüleinek neve, lakhelye, illetve a keresztelést végző pap szignója. A halotti anyakönyvekbe pedig beírták a temetés dátumát, a halott nevét (hajadon vagy nőtlen esetén a szüleik, elhunyt házas esetén a házastárs nevét is feltüntetve) és a halott életkorát, a temetés helyét, illetve a temetést végző pap szignóját. A halál okát és a betegek szentségének felvételét csak a korszakunk végétől jelenítették meg az anyakönyvekben. A házassági matrikulák szintén tartalmazták az alapvető adatokat (a házasodás helye, ideje, a házasultak neve, életkora, családi állapota, a tanúk neve, a plébános szignója), de amíg a szülők nevét 1799-ig folyamatosan feltüntették, addig meglepő módon ez az adat hiányzik az anyakönyvekből egészen 1886 februárjáig. Ellenben 1799 októberétől jelölték a házasodok lakhelyét, és 1803-tól jogállását is (például: Sponsa Száárensis colo nus).17 Ezek a változások egyébként nem kötődtek papváltáshoz. Az anyakönyvek nyelve kezdetben hosszú ideig a latin volt, majd a reformkor szellemisége erre a térre is elért: országos politikai téma lett a magyarországi matrikulák nyelvezete. Sok katolikus egyházközségben már az 1830-as években elkezdték magyarul vezetni az anyakönyveket, amihez aztán az 1836. évi törvények között már hivatalos, jogi alapot is találhattak a plébániák.18 Az országgyűlés kimondta ugyanis, hogy a magyar nyelvű gyülekezetekben engedélyezett magyarul vezetni az anyakönyveket.19 Tatán például ezt nagy örömmel fogadták, és 1837. január 1-től 64
