IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Nyerges András (szerk.): Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993) - Tóth Gábor Attila: Közegészségügyi célú adatkezelés és az AIDS
KÖZEGÉSZSÉGÜGYI CÉLÚ ADATKEZELÉS ÉS AZ AIDS vezetni. Ettől jól elkülöníthető, amikor a személyes adatok felhasználása közegészségügyi, járványügyi intézkedésekhez kapcsolódik. Ilyen esetben sem lehet az adatkezelés indoka önmagában a betegség, csak a beteg magatartása. Másképpen fogalmazva: ha a beteg egyértelmű és nyilvánvaló veszélyt jelent a környezetére, akkor helye van járványügyi hatósági intézkedésnek, és ehhez kapcsolódóan az adatai nyilvántartásának, de nincs helye minden vírushordozó nyilvántartásának. (Egy példával megvilágítva: ha az egészségügyi hatóságok tudomására jut, hogy egy prostituált AIDS-beteg, de nem gondoskodik a védekezésről és partnerei tájékoztatásáról, akkor a járványügyi hatóságok természetesen felléphetnek vele szemben, és ehhez kapcsolódóan rögzíthetik az adatait.) A harmadik — az első kettőtől egyértelműen elkülöníthető — esete az adatkezelésnek, amikor arra az orvosi kezeléshez kapcsolódóan van szükség. Azt hiszem, vitathatatlan, hogy a kezelőorvos nyilvántarthatja betegei személyes adatait, valamint az egészségügyi állapotukra vonatkozó információkat, de ebben az esetben nagyon szigorú követelmény, hogy ezek az adatok más adatkezelők (egészségügyi intézmények, egyéb állami hatóságok) részére ne legyenek kiszolgáltathatóak. Mindezek mellett az új szabályozásnak garantálnia kell az önkéntes és anonim HIV-szűrés lehetőségét, vagyis azt, hogy a vérvételt végző orvos és a laboratórium csak a vizsgálatra jelentkező személy megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezése nyomán tarthassa nyilván a személyes adatokat. Az imént azt állítottam, hogy az információs önrendelkezési jog védelmén és az önkéntességen alapuló szabályozás (ahol a kényszer-elem csak másodlagos, kisegítő jellegű) hatékonyabb is lesz, mint a mostani. Mivel tudom ezt alátámasztani? Először is azzal, hogy az egészségügyi magántevékenység megjelenésével a jelenlegi rendszer működésképtelenné vált. A magánklinikák, a magánrendelők, sőt mára már az állami és önkormány-44