IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Nyerges András (szerk.): Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993) - Tóth Gábor Attila: Közegészségügyi célú adatkezelés és az AIDS

KÖZEGÉSZSÉGÜGYI CÉLÚ ADATKEZELÉS ÉS AZ AIDS vezetni. Ettől jól elkülöníthető, amikor a személyes adatok felhasználása közegészségügyi, járványügyi intézkedésekhez kapcsolódik. Ilyen esetben sem lehet az adatkezelés indoka önmagában a betegség, csak a beteg ma­gatartása. Másképpen fogalmazva: ha a beteg egyértelmű és nyilvánvaló veszélyt jelent a környezetére, akkor helye van járványügyi hatósági in­tézkedésnek, és ehhez kapcsolódóan az adatai nyilvántartásának, de nincs helye minden vírushordozó nyilvántartásának. (Egy példával megvilágít­va: ha az egészségügyi hatóságok tudomására jut, hogy egy prostituált AIDS-beteg, de nem gondoskodik a védekezésről és partnerei tájékozta­tásáról, akkor a járványügyi hatóságok természetesen felléphetnek vele szemben, és ehhez kapcsolódóan rögzíthetik az adatait.) A harmadik — az első kettőtől egyértelműen elkülöníthető — esete az adatkezelésnek, ami­kor arra az orvosi kezeléshez kapcsolódóan van szükség. Azt hiszem, vi­tathatatlan, hogy a kezelőorvos nyilvántarthatja betegei személyes adatait, valamint az egészségügyi állapotukra vonatkozó információkat, de ebben az esetben nagyon szigorú követelmény, hogy ezek az adatok más adat­kezelők (egészségügyi intézmények, egyéb állami hatóságok) részére ne legyenek kiszolgáltathatóak. Mindezek mellett az új szabályozásnak ga­rantálnia kell az önkéntes és anonim HIV-szűrés lehetőségét, vagyis azt, hogy a vérvételt végző orvos és a laboratórium csak a vizsgálatra jelentkező személy megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezése nyomán tarthassa nyilván a személyes adatokat. Az imént azt állítottam, hogy az információs önrendelkezési jog védel­mén és az önkéntességen alapuló szabályozás (ahol a kényszer-elem csak másodlagos, kisegítő jellegű) hatékonyabb is lesz, mint a mostani. Mivel tudom ezt alátámasztani? Először is azzal, hogy az egészségügyi magán­tevékenység megjelenésével a jelenlegi rendszer működésképtelenné vált. A magánklinikák, a magánrendelők, sőt mára már az állami és önkormány-44

Next

/
Oldalképek
Tartalom