IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Nyerges András (szerk.): Levéltár és nyilvánosság - Levéltári Napok BFL, 1992 (Budapest, 1993) - Tóth Gábor Attila: Közegészségügyi célú adatkezelés és az AIDS

Tóth Gábor Attila jesen zűrzavaros, de a célja egyértelmű: lehetőleg minden orvos minden vírushordozóról, illetve arra gyanús személyről szolgáltasson adatokat az egészségügyi hatóságoknak, amelyek majd az információkat egymás kö­zött áramoltatva, legjobb elgondolásaik szerint járnak el. (Arról pedig nem is esett szó, hogy ezek az információk szinte akadálytalanul juthatnak el a nyomozóhatósághoz, a nemzetbiztonsági szolgálathoz, a bíróságokhoz stb.) Ebben a rendszerben a formai kifogások nem számítanak, és az sem, hogy az állampolgárok számára nem követhető, hogy ki, mikor, és milyen célra használja fel az adataikat. Állításom szerint a most hatályban lévő rendszer helyett olyan adatkeze­lési rendszert lehet (és kell) létrehozni, amely nemcsak az információs ön­rendelkezési jog szükségtelen és aránytalan korlátozását zárja ki, hanem — ez talán meglepő állítás — hatékonyabb, mint a jelenlegi. Az alábbiakban néhány mondatban felvázolnám egy, a mostanitól eltérő rendszer sarok­pontjait, hangsúlyozva, hogy az egészségügyi adatok kezeléséről szóló tör­vény most folyó kodifikációs munkálatai alapján fennáll a veszélye, hogy a jogalkotó (illetve a bürokratikus apparátus, amelyik a jogalkotást ebben a fázisban végzi) a jelenlegi rendszer fenntartására törekszik, azt igyekszik kodifikálni törvényi szinten, miközben a lényeges kérdések valószínűleg továbbra is alacsonyabb szintű jogforrásokban jelennének meg. Mindenek előtt formai követelmény, hogy az összes garanciális jelen­tőségű szabályt törvény tartalmazza. Tartalmi követelmény, hogy az adat­kezelés feleljen meg a célhozkötöttség elvének. Azt gondolom, az AIDS-betegek, illetve HIV-pozitívok egészségügyi adatainak közegészség­ügyi célú kezelése területén három egymástól jól elkülöníthető cél figyel­hető meg: Az epidemiológiai cél, vagyis az országos járványügyi helyzet figyelemmel kísérése, a fertőzés elterjedtségének, jellemzőinek vizsgálata. E célból tilos a személyek azonosítására alkalmas módon nyilvántartásokat 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom