IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Haraszti Viktor: Levéltári kutatás, publikáció. Korlátok és lehetőségek az adatvédelem primátusában
Levéltári kutatás, publikáció -121 azt állítani, fogalma sincs arról, hogy az illető személy kicsoda, él-e, és már ki is kellene neki adni az iratanyagot. És milyen jogi relevanciával bírna akár egy írásbeli kutatói nyilatkozat? Hisz a kutató könnyen állíthatná: az iratokhoz való hozzájutás pillanatában nem tudta, az érintett még életben van. S hogy utána fény derült rá, hát Ö maga csodálkozna ezen a legjobban... A BFL az 1961-62-es büntetőügy kutatása során nem volt annak az információnak a birtokában, miszerint a perben érintett személyek máig élő természetes személyek, ezért az Ltv.-ben rögzítettek szerint az érintett születésétől számított kilencven éves védelmi időt vette alapul, és a kért 10+3 oldal esetében egyértelműen megállapítható volt, hogy a terheltek és a sértett születési éve a védelmi időn belül esik. „A Hatóság azonban megállapította, hogy a Levéltár egyáltalán nem teljesítette az Ltv. 24. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségét. A Levéltár ugyanis nem ismerte fel, hogy az ítélet teljes egészében bűnügyi személyes adatnak minősül, hiszen az ítélet Kiss László, Lantos László és Várszegi Lajos által elkövetett bűncselekményhez köthető információkat tartalmaz (így például az elkövetett cselekmény részletes leírása, annak minősítése, a szakértői vélemények vagy a kiszabott büntetés).” Külön jelentősége van ebben a körben, hogy a Kiss László-ügyben I. fokon meghozott ítélet kapcsán a nyilvánosság nem volt kizárva, és a korabeli sajtó (például a Magyar Nemzet, Népszava) a nevek teljes kiírásával tudósított az ügyről. A korabeli sajtócikkek jelenleg is elérhetők pl. a Népszava online archívumából.37 Nyilvános tárgyalás esetén, amennyiben a sajtó is jelen van a tárgyalásokon, akár teljes részletességgel is történhet tudósítás az ügy eseményeiről és a döntésről. Különösen ma, az internet korában aligha tüntethetők el egykorú napilapok, elektronikus sajtó korábbi közzétételei, azaz ha bárki évek múltán összerakja a „puzzle” kockáit, úgy a korabeli sajtó (hagyományos, elektronikus) felhasználásával és az anonimizáltan elektronikusan közzétett bírósági határozat egybevetésével már a levéltár igénybevétele nélkül is kielégítheti információéhségét.38 37 ADT+, Arcanum Digitális Tudománytár 38 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXL XII. fejezete tartalmazza a bíróságok feladatait a bírósági határozatok nyilvánosságának biztosítása érdekében. A 163. § (2) c. pontja nem zárja ki a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény alapján indult büntetőeljárásban hozott határozat közzétételét se, kivéve, ha ahhoz a sértett - a bíróság a hozzájárulás megadására irányuló felhívására - nem járult hozzá. A tv. az anonimizálás szabályait is rögzíti. Fő szabály szerint szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével.
