IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Haraszti Viktor: Levéltári kutatás, publikáció. Korlátok és lehetőségek az adatvédelem primátusában
122 ■ Haraszti Viktor A NAIH-határozat megállapítja a továbbiakban: „Emellett Mészáros László a Kérőlapon konkrét természetes személyeket (Kiss László Várszegi Lajos) jelölt meg, amely körülmény alapján a Levéltárnak egyértelműen fel kellett volna ismernie azt, hogy bármilyen anonimizálás mellett is bocsátja az 1962-es ítéletet Mészáros László rendelkezésére, akkor is összefüggésbe tudja hozni a Kérőlapon általa megjelölt természetes személyekkel. Mészáros László ugyanis tisztában volt az elkövetők kilétével, ezért a Levéltár bármilyen anonimizálási intézkedés mellett továbbította volna az 1962-es ítéletet Mészáros László számára, esetében akkor is személyes adatok lettek volna az abban szereplő információk.” A bírósági iratok kutatása segédletek alapján történik. Ezek az egykorú segédletek a névmutatók és a lajstromkönyvek. A pereket egykoron és ma is a terheltek neve, több terhelt esetén a fő terhelt neve alapján tartották nyilván. Azaz egy egykorú per megtalálható a levéltári iratok közt - ha nem selejtezték ki korábban, mert minden büntető peres irat nem kerül levéltári őrizetbe - a terheltek neveinek ismeretében, illetve a per lajstromszámának ismeretében kereshető ki. Az egykorú segédletek nem tartalmazzák a sértettek neveit, így azok ismeretében kutatás nehezen folytatható. A jelzett kutatás során a kutató neveket jelölt meg, minek alapján a levéltár az egykorú nyilvántartások segítségével kikereste az adott ügyet, majd a kért oldalakat anonimizáltan a kutató rendelkezésére bocsátotta. Ugyanígy járt volna el akkor, ha a kutató az egykorú ügy főlajstromkönyvben rögzített nyilvántartási számát kéri ki. A Hatóság a BEL esetében 3.000.000 bírság kiszabását rendelte el, Budapest Főváros Levéltára sem a határozat érdemi indoklását, sem a bírság összegét nem találta elfogadhatónak, így a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult a Határozat bírósági felülvizsgálata érdekében. A határozat következményei A Határozat közlése napján jogerőre emelkedett, a kezdeményezett felülvizsgálati eljárásnak halasztó hatálya a Határozatban foglalt rendelkezések végrehajtására nem volt. A kialakult helyzet ugyanakkor inkább eredményezett jogbizonytalanságot, mint tiszta helyzetet. A NAIH kötelezte a levéltárat a Határozat szerinti intézkedések bevezetésére, anonimizálási szabályzat készítésére. Anonimizálási szabályzat egyetlen hazai levéltárban sincs, az anonimizálás nem egy mechanikus
