IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Haraszti Viktor: Levéltári kutatás, publikáció. Korlátok és lehetőségek az adatvédelem primátusában

116- Haraszti Viktor nehéz kitalálni: hallható lesz a hangszalag júniusban.” - írta a Népszava. Keretes írásában pedig fontos megjegyzések olvashatók: „Rév István, az OSA igazgatója szerint az esemény arra volt jó, hogy ráirányítja a figyelmet a levéltári törvény problémáira. Ezzel egyetért Gecsényi Lajos is, aki szerint nem túl elegáns hun­­garicum az, hogy a magyar jogrend előjogokat biztosít a kutatóknak az egyszerű állampolgárral szemben. Kutatási engedéllyel - amelyhez egyébként pillanatok alatt hozzá lehet jutni - időkorlát nélkül bármihez hozzá lehet férni, míg a nyil­vánosságra hozatal előtt jogi nehézségek tornyosulnak.”26 26 Hamvay Péter: 50 év után beszélhet Nagy Imre -Jogi kiskapu kell ahhoz, hogy a magyar történelem legfontosabb forrása megismerhető legyen, Népszava, 2008. május 30. 27 Az 56-os megtorlás adatbázisa, 2006. október 1. Arcanum Bár a figyelem ráirányult a kutatási szabályokra, azok mit sem változtak. A kis­kapu kinyílt: a per hanganyagát lejátszották és senki nem tiltakozott személyiségi jogai megsértése miatt. így aztán minden maradt a régiben. De megnyugtató ez így? Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) 2001-ben kezdett el adatbázist építeni azzal a céllal, hogy a budapesti illetékességű bíróságoknak és ügyészségeknek az 1956-os forradalom megtorlására vonatkozó irataihoz temati­kus levéltári segédletet készítsen. Az adatbázis segítségével egyrészt a forradalom szereplőire, másrészt a forradalmi események helyszínére vonatkozóan lehet ku­tatásokat végezni. Az adatbázis nemcsak a BFL, hanem a Magyar Országos Levél­tár, a Hadtörténelmi Levéltár és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levél­tára 1956-hoz - és a budapesti jogszolgáltatási iratképzőkhöz - kapcsolódó anya­gait is tartalmazza, ezernél is több képpel. Az elkészült adatbázis tehát elsősorban kutatási segédlet kívánt lenni, nem pótolta az iratanyagokban történő kutatást. Az adatbázis a fővárosi eseményekben részt vevők eljárási anyagain kívül azoknak a vidéki megmozdulásokban szerepet vállaló személyeknek az adatait is magában foglalta, akiket a fővárosi jogszolgáltatási szervek előtt vontak felelősségre. Az adatbázis 2006 októberében CD-n jelent meg.27 Az elkészült és közzétett adatbázis alapú segédlet mintegy 4000 - 1956-os cselekedeteiért jogfosztást szen­vedett - személy nevét, születési évét, helyét, anyja nevét tartalmazza. Az adat­bázisban kereséseket lehet indítani az eljárás alá vont személyek neve, az eljárt szervek megnevezése, az ügy lajstromszáma, az alkalmazott jogszabályhelyek, il­letve a vád tárgyává tett cselekmények alapvető adatai (hely, idő, intézmény stb.), a kapcsolódó iratok (állambiztonsági, büntetés-végrehajtási) száma szerint. Az 1956-os Emlékbizottság „Sinkovits Imre” pályázata anyagi támogatásá­val az adatbázis 2016-2017 folyamán adattartalmát tekintve is jelentősen kiegé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom