IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Haraszti Viktor: Levéltári kutatás, publikáció. Korlátok és lehetőségek az adatvédelem primátusában
Levéltári kutatás, publikáció »117 szült. Már összesen 4861 személy személyes és különleges (bűnügyi személyes) adatait tartalmazza: név, születési hely, születési idő, anyja neve, letartóztatás ideje, szabadulás címe, szabadulás, elhalálozás vagy kivégzés ideje, az ítéletben szereplő cselekmény rövid leírása, mely más személyek nevét is tartalmazza. Figyelemmel a NAIH időközben született állásfoglalásaira a publikáció, illetve az internetes közzététel lehetősége érdekében Budapest Főváros Levéltára kikérte a NAIH véleményét. A NAIH válasza az Infotv. 12. §-ra hivatkozva az volt, hogy a tudományos kutatást végző szerv személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges. Azaz kétség esetén a levéltárnak kell bizonyítani, hogy a személyes adatok nyilvánosságra hozatalára a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükség volt.28 28 NAIH/2017/2466/2/V sz. levele, kelt: 2017. május 31., BFL irattár 29 Uo. 30 A NAIH a Kúria felé a jogerős bírósági ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Az ügy tárgyalása 2019. október 9-én volt. A Kúria mind a NAIH határozatát, mind a Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a NAIH-ot új eljárás lefolytatására kötelezte. A NAIH-határozaton és a Bíróság ítéletén alapuló következtetések azonban továbbra is időszerűek. „Amennyiben az adatkezelő levéltár, mint tudományos kutatást folytató szervezet meggyőződött arról, hogy minden közzétenni kívánt személyes adat szükséges a történelmi események bemutatásához, akkor ebben az esetben lehetősége nyílik az adatok nyilvánosságra hozatalára.” 29 A közzétenni kívánt adatbázis több ezer adatának egyenkénti felülvizsgálata Budapest Főváros Levéltára kapacitásait meghaladná, ezért egyelőre ezt nem vállalta, így az adatbázis töredéke került csak fel az internetre. Egy nagykapu bezárult, de a Nagy Imre-per közzétételéhez hasonló kiskapu itt is kereshető, ha egy tudományos kutató másolatban az egész adatbázist megkapja, majd publikálja. Kérdés, meddig mehet ez így? A Kiss László-ügy30 Egy 2016. március 9-én beiratkozott állampolgár személyes megjelenés útján egy büntetőügyet keresett 1959 és 1961 között, amelynek kutatásához nem hozott és nem adott le támogató állásfoglalást. A kutatói adatlapon szereplő rovatba, miszerint kutatása magán vagy tudományos jellegű, a tudományos szót húzta