IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Haraszti Viktor: Levéltári kutatás, publikáció. Korlátok és lehetőségek az adatvédelem primátusában
114- Haraszti Viktor A NAIH-nak a Magyar Nemzeti Levéltár kérésére adott állásfoglalása21 szerint ez azt jelenti, hogy mivel az 1950-ig vezetett anyakönyvekben szerepelnek felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatok, a halálozási anyakönyvek pedig a halálok rögzítésével sok esetben egészségi állapotra vonatkozó, illetve arra következtetést engedő adatot tartalmaznak, a kutatásra kiadott anyakönyvekről nem adható ki és a kutató által sem készíthető másolat. A különleges adatok rögzítésének tilalma azt jelenti, hogy a kutatás megkönnyítése érdekében a kutató ugyan a különleges adatot megismerheti, arról azonban másolatot, feljegyzést, felvételt nem készíthet, azzal az adatot bármilyen formában megörökítő műveletet sem folytathat. Az állásfoglalás szövege alapján a megismerés által az adat kizárólag a kutató emlékében maradhat fenn, de azt semmilyen formában nem használhatja fel és nem továbbíthatja, illetve később sem rögzítheti. A Magyar Nemzeti Levéltár 2017. január 16-án kiadott, majd 2019. január 15-én megújított Kutatási Szabályzata szó szerint tartalmazza a NAIH elnökének levelében megfogalmazottakat.22 21 NAIH 2015/1042/2/V ügyiratszámú irat 22 http://mnl.gov.hu/mnl/ol/kutatasi_szabalyzat (A leöltés ideje: 2019. szeptember 17.) Kissé nehezen magyarázható a levéltári kutatás során, így pl. egy művészeti életben kiemelkedő szerepet betöltő személy életrajzának megírását célzó kutatás során az a tény, hogy a felekezeti hovatartozást rögzítő anyakönyvi adatairól a tudományos kutató sem kaphat másolatot, de ha egy iskolai anyakönyvben tekinti meg ugyanazt a felekezeti adatot, arról már kaphat másolatot, és bár a halotti anyakönyvből a halálozás okára vonatkozóan másolatot nem kaphat, de a levéltárba bekerült egészségügyi dokumentációról jelen állás szerint igen. A Nagy Imre-per hanganyagának nyilvánosságra hozatala A Nagy Imre-per hanganyagának tervezett nyilvánosságra hozatala komoly adatvédelmi összeütközést okozott. Az Open Society Archives (a továbbiakban: OSA) 2008 elején azzal az igénnyel fordult a Magyar Országos Levéltárhoz (a továbbiakban: MÓL), hogy az 1958 februárjában, áprilisában és júniusában Nagy Imre és társai ellen folytatott büntetőperben, illetve az azt megelőző nyomozás során született 27 ezer oldalnyi iratot, 72 órányi hangfelvételt és 70 percnyi filmfelvételből 52 órányi hanganyagot 2008. június 9-15. közt, 50 évvel a per után a per időbeli menetrendjéhez igazodva nyilvánosságra hozza. Az 1958. június 9-15-e közötti népbírósági tárgyalást - a vádlottak és a tanúk kihallgatását, a vádirat-ismertetést,
