IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Mikó Zsuzsanna: Az európai nemzeti levéltárak és a GDPR
90 ■ Mikó Zsuzsanna tartalommal szabályozták egyazon kérdéseket. Az elmúlt tíz évben az információs technológia fejlődésével olyan új innovatív szereplők léptek be a piacra, melyek adatkezelési problémáira a meglévő adatvédelmi szabályozások nem tudnak megfelelő választ adni. Az okostelefonok, a közösségi oldalak, és az olyan üzleti modellek, amelyek terméke a személyes adat, veszélyeztetik a magánélethez való jogot az internet világában. Ez a kihívás a levéltárak esetében is megjelenik. A személyes adatot tartalmazó adatbázisok, digitalizált szöveges tartalmak, fotók, hanganyagok, levéltári forrásközlések internetes felületen való közzététele komoly megfontolást igényel. A levéltáros ezeket a megoldásokat korábban a kutatókat segítő eszköznek tekintette, a személyes adatvédelem nem kapott jelentősebb figyelmet. Mindezen új trendekre tekintettel az Európai Bizottság azt remélte, hogy a reform megnöveli a felhasználók bizalmát az online szolgáltatásokban, és ezáltal hozzájárul Európa digitális gazdaságának fellendüléséhez. Mindezek mellett a különböző szabályok az Unió tagállamai között nehezítették a terjeszkedést az innovatív adatkezelő cégek számára. Ezért az Európai Bizottság egyik fő célja egy egységes szabályrendszer volt az EU tagországai számára. Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-én fogadta el az új uniós adatvédelmi csomagot, amelynek egyik eleme a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 Rendelet (a továbbiakban: Rendelet, általános szóhasználatban a GDPR), a másik a bűnüldözési célból kezelt személyes adatok védelmére vonatkozó irányelv (2016/680/EU irányelv - bűnügyi irányelv). A nemzeti levéltárak első megközelítésben a fenti Rendelet 40. cikke szerinti magatartási kódexet kívántak alkotni.1 A Rendelet megfogalmazása szerint: „A tagállamok, a felügyeleti hatóságok, a Testület és a Bizottság ösztönzik olyan magatartási kódexek kidolgozását, amelyek - a különböző adatkezelő ágazatok egyedi jellemzőinek, ... sajátos igényeinek figyelembevételével - segítik e rendelet helyes alkalmazását.” A nemzeti levéltárak vezetői által felkért munkacsoport a következő dokumentumokat vette figyelembe a magatartási kódex előkészítésekor: 1. Charter of Fundamental Rights of the European Union (2000/C 364/01) adopted on December 18th, 2000. 2. the Council of Europe Recommendation No. R (2000) 13 of the Committee of Ministers to Member States on a European policy on access to archives. A dokumentum munkaanyagként készült, publikálására nem került sor.
