IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Bodó Attila Pál: Adatvagyon, adatvédelem, információbiztonság

Bodó Attila Pál Adatvagyon, adatvédelem, információbiztonság A digitalizáció ezredfordulót követő hatása a társadalmi és gazdasági folyama­tokra, valamint a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság következményeinek kezelése megváltozott gondolkodásmódot követelt meg a világ és az Európai Unió vezetőitől a stratégiai tervezés és a kapcsolódó végrehajtás szintjén. A ma­gánélet védelméről és a személyes adatok határokon átívelő áramlásáról szóló OECD-irányelvek 1980-as elfogadását1 követő évtizedek változásainak hatására a 2000-es évek elejére egyértelművé vált, hogy adatvédelmi szempontból szabá­lyozási szinten olyan átfogó módosításokat kell végrehajtani, amelyek igazod­nak a felmerült és stratégiai célkitűzésként rögzített társadalmi, technológiai, szakmapolitikai változásokhoz. 1 Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv Budapest, Osiris Kiadó 2005. 28-29. és Majtényi László: Az információs szabadságok, In: Emberi jogok szerkesztette: Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila Budapest, Osiris Kiadó. 2003. 95-96. 2 Jóri: Adatvédelmi kézikönyv. 24-25. 3 Majtényi: Az információs szabadságok. 36. Függetlenül attól, hogy már az ún. első generációs adatvédelmi szabályozás kialakulásánál fókuszpontban állt az állami nyilvántartások adatainak elektro­nikus tárolásából, és ezen nyilvántartásokban való keresés lehetőségeiből adódó kérdések jogi válaszainak rögzítése, az állam mint nagy adatkezelő megjelenése az 1990-es évekre olyan nagy tömegű automatizált adatfeldolgozáshoz és köz­ponti nyilvántartások kialakításához vezetett, melyek egyedi azonosítószám al­kalmazásával kívánták kezelni az azokban tárolt személyes adatokat.2 Az inter­net megjelenésével minden eddiginél gyorsabban és nagyobb mennyiségben, kontrollálatlanul lehetett az adatokat (pl. e-mailen) továbbítani, és az állami nyilvántartások mellett az üzleti szektor adatbázisai az ügyfelekről számos - ese­tenként különleges - adatot is kezeltek.3 Az információ és az adat oly mérték­ben felértékelődött, hogy az ún. második generációs adatvédelmi szabályozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom