IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Bodó Attila Pál: Adatvagyon, adatvédelem, információbiztonság
60 ■ Bodó Attila Pál fő eleme az lett, hogy a technológiai megközelítés helyett az adatkezeléssel érintett személyt - az adatgazdát - széles körű rendelkezési joggal ruházta fel.4 Ez a szabályozás már igazodott ahhoz az Európai Unión belüli állásponthoz, amely szerint az adatok szabad áramlását úgy kell biztosítani, hogy a magánszféra és a személyes adatok védelme garantált legyen. Mind az OECD-elvek, mind az első és második generációs szabályozás fontos szerepet töltöttek be abban a harmonizációs folyamatban, melyek az Európai Unió 1995-ben elfogadott adatvédelmi irányelvében5 öltöttek testet. 4 Jóri: Adatvédelmi kézikönyv. 27. 5 A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (a továbbiakban: Adatvédelmi irányelv) 6 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:2020:FIN:HU:PDF (A letöltés ideje: 2019. január 27.) 7 https ://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid= 1548696677044&uri=CELEX:52010DC0245 (A letöltés ideje: 2019. január 27.) 8 A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendelet (a továbbiakban: GDPR) Az infokommunikációs szolgáltatások térhódítása, az internet világméretű elterjedése, a fokozódó felhasználó igények (közösségi oldalak elterjedése), és a tartalomszolgáltatás megváltozása mellett óriási méretű adatbázisok létrehozására került sor, amely már együtt járt az adatbányászati tevékenységgel. Komoly kockázatot jelent a felhőalapú szolgáltatások igénybevétele, amely alapjaiban rendezi át az adatok tárolásának módját. Ezen fejlődéssel összefüggő biztonsági kihívások kezelése és a fenntartható fejlődés érdekében hosszú távú stratégiai tervdokumentumok születettek, amelynek egyik, a témához kapcsolódó első pillére a 2010-ben elfogadott, az elkövetkezendő évtized intézkedései alapdokumentumának számító Európa 2020 stratégia6 (a továbbiakban: Európa 2020 stratégia). Az Európa 2020 stratégia az Intelligens növekedés prioritásban beavatkozási területként rögzítette a digitális társadalmat, és az ehhez kapcsolódóan az Európai digitális menetrend7 tervezett intézkedései között szerepelt - többek között - az uniós adatvédelmi szabályozási keret felülvizsgálata. Ezzel összefüggésben az Európai digitális menetrend a Bizalom és biztonság intézkedési területen célként határozta meg a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog érvényesítését az interneten és azon kívül egyaránt. Fentiekben leírtak vezettek egy egységes adatvédelmi szabályrendszer kialakításához, az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletének8 (angolul:
