IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Zsidai Ágnes: Útvesztők az adatvédelemben. Az ÁBTL és General Data Protection Regulation
Útvesztők az adatvédelemben ■ 41 természetes személyre vonatkozó információ esetében alkalmazni kell” (Preambulum 26). Kiterjed minden uniós, de nem uniós adatkezelőre is, amennyiben EU területén lévő természetes személy számára nyújt szolgáltatást, illetve itt folytat tevékenységet. (Ez nagy jelentőségű lehet, gondoljunk pl. olyan országokra, mint Kína, ahol nem kötik a vállalkozások kezét adatvédelmi előírások.) Amennyiben a tevékenysége EU területén folyik, az „érintett”-et akkor is megilleti a védelem, ha az adatkezelés vagy feldolgozás nem az Unió területén történik {extraterritoriális hatály), továbbá tevékenységi hely hiányában a rendelet érvényes a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletein tartózkodókra is. Jogdogmatikailag a szervi hatály a tárgyi hatály egyik vetületének tekinthető. A GDPR - eredeti rendeltetését tekintve - alapvetően azon vállalkozásokat, gazdasági szereplőket, multinacionális cégeket célozza meg, melyek súlyuknál fogva a tagállami jogrendszerek különbségeit könnyedén ki tudják játszani, ám mivel ezt nehéz lenne kiszűrni, a jogegyenlőség formalizmusa miatt minden munkahelyet, bármilyen gazdasági tevékenységet végző szereplőt érint. (A kevés kivételt maga a Rendelet állapítja meg: pl. 250 alatti kis- és középvállalatok esetében, az otthoni adatkezelés, vagy az elhunyt személyek adatainak kezelése esetében eltérést engedélyez.) Mindezen felvetésekből - az ÁBTL szempontjából - elméletileg és gyakorlatilag a személyi hatály köréből az „érintett”fogalma, a különleges adatokra vonatkozó szabályozás, és ezekkel részben összefüggésben a szervi hatály kérdése problematikus. IV. ÁBTL és adatvédelem Köztudott, hogy az olyan intézménytípus felállítása, mint az ÁBTL, általában rendszerváltásokhoz kötődik. Ún. feladatnormák hozták létre őket abból a célból, hogy segítsenek a totalitárius rendszerek működésének megismerésében, járuljanak hozzá az áldozatok informális kárpótlásához, a közélet átláthatóságához. Ebből adódóan minden hasonló jellegű tevékenység szabályozásánál kezdetektől számos morális, jogi, nemzetközi-nemzetvédelmi probléma merül fel. Magyarországon az átvilágítás intézményét 1994. évi XXIII. törvény hozta létre, majd Levéltárunk jogelődjét, a Történeti Hivatalt az 1996. évi LXVII. törvény állította fel. Az intézmény számára három alaptevékenységet jelöltek ki, melyek:- az állampolgárok információs önrendelkezési jogának (vagyis az érintettek számára a róluk, továbbá hozzátartozóikról és örökhagyóikról nyilvántartott adatok megismeréséhez való jogának) biztosítása
