IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Zsidai Ágnes: Útvesztők az adatvédelemben. Az ÁBTL és General Data Protection Regulation
42 ■ ZsiDAi Ágnes adatok és iratok szolgáltatása az átvilágító bizottság számára az egyes fontos tisztségeket betöltők ellenőrzéséhez 2004-ig- a tudományos kutatás feltételeinek biztosítása. Magyarországon az adatkezelés és feldolgozás a GDPR előtt - a szakemberek szerint is - jogilag kielégítően szabályozott volt. Létrejött, és folyamatosan zajlott az alkotmányos (alaptörvényi) elvi megalapozás, a polgári törvénykönyv vonatkozó részének átalakítása, az adatvédelmi törvény, az Infotörvény stb. kidolgozása. A 1988-1990-es rendszerváltó politikai elit szándéka szerint megkezdődött a garanciákat biztosító (korábban még paritásos alapon megválasztott) Alkotmánybíróság, és a több társadalmi szférát felölelő állampolgári biztosok (ombudsmanok) intézményrendszerének kiépítése, az adatvédelmi ombudsman tevékenységének meghatározása is. A Levéltár tevékenysége alapvetően a jogszabályok által mindig is körülírt volt. A szakmai, főtevékenységet illetően természetesen a politikai küzdelmek és kompromisszumok, illetve a hatalmi dominanciák következtében kialakuló úgymond „törvényhozó akarat” volt döntő. Nálunk is éles viták zajlottak arról, hogy mely szocialista állambiztonsági szervek tartozzanak a törvények hatálya alá, szükséges-e összeállítani és legális nyilvánosságra kell-e hozni az ügynöklistákat, milyen körben határozzák meg az átvilágítandók körét (pl. beletartozzanak-e a köztársasági elnökök, a miniszterelnökök, a miniszterek és egyéb politikusok, az egyházi vezetők, a sajtómunkatársak stb.), a közszereplő fogalmát, hogyan differenciálják az állambiztonság keretében tevékenykedők személyeket, miként szabályozzák az anonimizálás folyamatát stb. A magyarországi jogi rendezés egyik alapvető problémája abból fakadt, hogy kezdetektől fogva egy törvényben került szabályozásra az aktákba való betekintésen alapuló ún. információs kárpótlás, a közéleti szereplők átvilágítása és az állambiztonsági közelmúlt tudományos kutatása feltételeinek biztosítása. Az információs kárpótlás értelme szerint a sérelmet elszenvedettek felé minél kevesebb anonimizálást kívánt meg, a múlttól való elhatárolódás érdekében mind nagyobb nyilvánosságot, ám az Alkotmánybíróság - az adatvédelmi biztossal egyetértésben - azt mondta ki, hogy nincs olyan alkotmányos cél, amely szükségessé tenné a személyes adatok teljes nyilvánosságra hozatalát a közszereplést nem vállalók esetén. A kommunista rezsim tevékenységének történeti feldolgozása alapvetően a politikától független tudomány (politikatudomány, történelem, jogelmélet stb.) és a média feladata. A kutató személyes adatokat - az érintett beleegyezésén túl - akkor hozhat nyilvánosságra, ha az a történelmi ku
