IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Cseh Gergő Bendegúz: Ügynöklista a mágnesszalagon? Számítógépes hálózati adatbázisok és adatvédelem a Történeti Levéltárban
28 ■ Cseh Gergő Bendegúz nyilvántartása és szolgáltatása. Az állambiztonsági szervek információáramlásában egyre fontosabb szerepet tölt be.”8 8 ÁBTL 4.1 A-3036 Állambiztonsági értelmező kéziszótár 9 ÁBTL 1.11.10. 110-253/1969. A BM III/ V-4. Osztály (Gépi adatfeldolgozás) IV. 5 éves terve 10 Ez utóbbi lehetővé tette a különböző államellenes bűncselekményeknek az elkövetés módja szerinti rendezését, csoportosítását és keresését. 11 ÁBTL 4.2. II. sor. 10-22/34/1977. A belügyminiszter 34/1977. sz. parancsa. A következő belügyi terület, melynek gépesítése szükségesnek bizonyult, a határfogalmi adatok feldolgozása volt. Az 1963 után fokozatosan megélénkülő idegenforgalom mellett egyre nagyobb szükségét érezték a belügyi szervek annak, hogy a beutazó külföldi állampolgárok adatait gyorsan és megbízható módon ellenőrizni legyenek képesek. Itt azonban már nem csak gyors adatellenőrzésre, de hatékony távoli adatátvitelre is szükség volt, ezért az akkori technológiai lehetőségek felhasználásával a távgépíró-hálózaton keresztül valósították meg - Magyarországon először - a tömeges elektronikus adatátvitelt.9 A beutazók adatainak gépesítése után nem sokkal megkezdődött a magánútlevéllel kiutazó magyar állampolgárokra vonatkozó információk feldolgozása, majd egyéb belügyi információállományok (pl. az operatív nyilvántartás kategóriáinak, vagy a bűnelkövetési modus operandi adattár 10 ) számítógépre vitele is. A feldolgozás gyorsítása érdekében 1967-ben egy amerikai gyártmányú, Univac 1004 típusú, szintén a lyukkártyás adatfeldolgozás elvén működő számítógépet is üzembe helyeztek a Belügyminisztériumban. A belügyi nyilvántartások átfogó számítógépesítése az ambiciózus jellegét már elnevezésében is tükröző ún. „Titán-terv” megvalósításával kezdődött meg 1968-ban. A nagyszabású program célja a manuális belügyi nyilvántartások egységes számítógépesítése illetve az elemzés, értékelés és döntéselőkészítés optimalizálása volt. Fontos kiemelni, hogy a Titán-terv nem kizárólag az állambiztonsági adattárakat érintette, hanem a belügy igazgatásrendészeti és bűnügyi nyilvántartásait is. A munka támogatására a nagy terv részeként 1972- re létrehoztak egy teljesen új belügyi objektumot, és beszerezték majd üzembe helyezték azt a német gyártmányú, Siemens 4004/45-F típusú számítógépet, mely innentől kezdve kiszolgálta az egységes belügyi számítógépes nyilvántartó rendszert. Az újonnan felállított központi számítógépes rendszer kapacitására és főleg kihasználtságának rohamos növekedésére vonatkozóan érdemes a következő adatokat kiemelni: az Egységes Gépi Prioráló Rendszer (EGPR) adataiból 1975-ben 614370 esetben kértek le adatokat, egy évvel később 741666 alkalommal, míg 1976-ban már 1,6 millió keresést végeztek el az adatbázisokban.11
