IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Köbel Szilvia: „A múlt emlékezete megőrzésének fontossága” és/vagy „az elfeledtetéshez való jog”? Alapjogi és levéltári szempontok az EU adatvédelmi rendeletéhez
10 ■ K öbel S zilvia tok védelme mint alapvető jog a 20. század második felében fogalmazódott meg. Elismerése mögött az a megfontolás áll, hogy zavartalan magánszféra hiányában az egyén cselekvési és döntési szabadsága beszűkül, az egyén a kiismerhetőségéből adódóan kiszolgáltatottá válik, és ez aláássa a személyiség szabad kibontakoztatásának az esélyeit. Szükség van olyan jogi garanciákra, amelyek ellensúlyozni képesek az államnak az információkból nyert hatalmát az egyének fölött.3 Totalitárius társadalmakban ez fel sem merül, mert főszabály az, hogy az állam átláthatatlan, a polgár pedig átlátható. Jogállamban ennek az ellentéte kell, hogy érvényesüljön: az állam legyen átlátható, a polgár pedig átláthatatlan.4 A totalitárius állam a magánautonómia drasztikus elnyomására épül. Cél a polgárok magánszférája feletti teljes kontroll, ugyanis a párt- és állami vezetés kezében ez kiemelkedő eszköz a hatalom kiépítésére és fenntartására. A szovjet mintájú hatalmi struktúrák meghatározó tényezője volt a „belső ellenségről” titkosszolgálati adatgyűjtést folytató politikai rendőrség működése.5 3 Lásd ehhez Sári János - Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. 4., átdolgozott kiadás. Osiris Kiadó, Budapest, 2008. 133-143., 161-171., 210-217. 4 Majtényi László—Bayer Judit: Információs jog. https://jogikar.uni-miskolc.hu/files/7186/ informacios-es-mediajog-l-tk.pdf (A letöltés ideje: 2021. február 1.) 5 Lásd ehhez a következő szakirodalmi forrásokat: Krahulcsán Zsolt: A párt belügye. A politikai rendőrség és az MSZMP a korai Kádár-korszakban (1956-1962). Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2013.; Cseh Gergő Bendegúz - Okváth Imre (szerk.): A megtorlás szervezete. A politikai rendőrség újjászervezése és működése 1956-1962. (Intézménytörténeti tanulmányok). Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2013. 6 Lásd ehhez Sári János - Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. 4., átdolgozott kiadás. Osiris Kiadó, Budapest, 2008. 133-143., 161-171., 210-217. 7 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. 8 Lásd ehhez az Alkotmánybíróság idézett határozatában a következőket: „Franciaországban és a Német Szövetségi Köztársaságban a személyi számot alkalmazó népesség-nyilvántartás tervével szembeni ellenállás vezetett 1978-ban az adatvédelmi törvények kiadására, s egyben az integrált nyilvántartások és a személyi szám elejtésére. A Német Szövetségi Alkot-A rendszerváltáskor megszülető jogállami demokráciák vitathatatlan követelése lett az, hogy a személyes adatok védelmének valódi garanciájára van szükség, beleértve ebbe a jogállami titkosszolgálati adatgyűjtés jogi biztosítékainak igényét is. Előtérbe került az információs önrendelkezés, valamint az információs kárpótlás fogalma.6 A magyar Alkotmánybíróság (a továbbiakban: Ab) korai, a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel (univerzális személyi szám) alkotmányellenességét kimondó határozatában7 kifejtette a - német eredetű8 - in
