IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Cseh Gergő Bendegúz - Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, ÁBTL, Bp. 2021. - Köbel Szilvia: „A múlt emlékezete megőrzésének fontossága” és/vagy „az elfeledtetéshez való jog”? Alapjogi és levéltári szempontok az EU adatvédelmi rendeletéhez
„A MÚLT EMLÉKEZETE MEGŐRZÉSÉNEK FONTOSSÁGA”... ■ 11 formációs önrendelkezési jog fogalmi garanciális szempontrendszerét. Az 1989. október 23-án hatályba lépett jogállami Alkotmány szellemében az egyén szabadságára nézve kockázatot jelentett, ha a különböző nyilvántartásokból nyert adatok összekapcsolásával az állampolgárokról ún. személyiségprofilt lehet készíteni. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy főszabály kell, hogy legyen, hogy személyes adatot csak az érintett beleegyezésével szabad kezelni, ez alól kivételt csupán egyes állami funkciók, mint például a népesség-nyilvántartás vagy a bűnügyi nyilvántartás képeznek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméhez való jogot nem hagyományos védelmi jogként értelmezte, hanem annak aktív oldalát is figyelembe véve, információs önrendelkezési jogként. Ennek értelmében a személyes adatok feldolgozására vonatkozó bármilyen jogszabály akkor felel meg az alkotmányos garanciáknak, ha az érintett személy az adat útját a feldolgozás során követni, és jogait érvényesíteni tudja. Az erre szolgáló jogintézményeknek az Alkotmánybíróság szerint biztosítaniuk kell az érintett beleegyezését a feldolgozásba, illetve pontos garanciákat kell tartalmazniuk azokra a kivételes esetekre nézve, amikor az adatfeldolgozás az érintett beleegyezése (esetleg tudta) nélkül történhet. E garanciális jogintézményeknek tehát - az ellenőrizhetőség érdekében is - objektív korlátok közé kell szorítaniuk az adat útját. Az Ab hangsúlyozta azt is, hogy az információs önrendelkezési jog gyakorlásának feltétele és egyben legfontosabb garanciája a célhoz kötöttség, ami azt jelenti, hogy személyes adatot feldolgozni - az adatfeldolgozás minden szakaszában - csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. Az Alkotmánybíróság további érvelése értelmében a célhoz kötöttségből következik, hogy a „készletre”, előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és adattárolás alkotmányellenes.9 A fent ismertetett Ab határozat óta eltelt közel három évtized távlatából elmondhatjuk, hogy a lefektetett alapelvek ma is irányadóak a jogállami demokráciában, a személyes adatok védelme azonban az interneten felhalmozódott és mások mánybíróság már 1969-ben kimondta, hogy az egyes polgárok teljes személyiségét érintő regisztrálása és katalogizálása az emberi méltóság alapjogával összeegyeztethetetlen, s erre az államnak még a statisztikai adatgyűjtés anonimitásában sincs joga (BVerfGE 27.1.6); az ún. népszámlálás-ítélet pedig, amely 1983-ban az információs önrendelkezési jogot megfogalmazta, a személyi számot a személyiségprofilhoz vezető döntő lépésnek’ tartja, amelynek elkerülése érdekében még az információs önrendelkezés korlátozásának más módjait is el kell fogadni (BVerfGE 65.1.27.,53,57.). ” 15/1991. (IV. 13.) AB határozat. 9 15/1991. (IV 13.) AB határozat.
