IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – ismét. A levéltári kutatás jogi szabályozásának szakítópróbája: a Kiss-ügy. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 57-81.
Adatvédelem és nyilvánosság - ismét korábban a büntetőeljárással összefüggésben büntetőeljárás lefolytatására jogosult szerv (Fővárosi Bíróság) kezelésében voltak. Az Ltv. 18. § (2) bekezdése alapján a Levéltár őrzi az 1962-es ítéletet, ezért a Levéltár az Infotv. 3. § 9. pontja alapján önálló adatkezelőnek minősül. [...] amikor a Levéltár hozzáférést biztosított Mészáros Lászlónak az 1962-es ítélethez, akkor adatvédelmi jogi szempontból számára bűnügyi személyes adatokat továbbított.” „Az Infotv. rendelkezései alapján a bűnügyi személyes adatok, mint különleges adatok jogszerű kezelésére (így például az adattovábbításra) alapvetően az Infotv. 5. § (2) bekezdése vonatkozik. Az Infotv. e rendelkezése alapján bűnügyi személyes adat az érintett írásbeli hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazás alapján továbbítható. A levéltári anyagok megismerhetősége tekintetében az Ltv. is követi az Infotv. 5. § (2) bekezdését, hiszen vagy azok az érintett hozzájárulása alapján ismerhetőek meg vagy a levéltári anyagot a törvény által meghatározott feltételek alapján lehet kiadni. A Hatóság ezzel összefüggésben megállapította, hogy az Ltv. 22. § (1) bekezdése és az Ltv. 24. § (1) bekezdése alapján az 1962-es ítélet nem kutatható, mivel az 1962-es ítéletben még élő természetes személyek bűnügyi személyes adatai szerepeltek. Ennek megfelelően a Levéltár az Ltv. 24. § (2) bekezdésében! esetkörök szerint lett volna lehetősége hozzáférést biztosítani az 1962-es ítélethez. A Levéltár a válaszaiban arra hivatkozott, hogy az Ltv. 24. § (2) bekezdés a) pontját alkalmazta és anonimizáltan biztosított hozzáférést az ítélethez.” A BFL az 1961-62-es büntetőügy kutatása során nem volt annak az információnak a birtokában, mi szerint a perben érintett személyek máig élő természetes személyek, ezért az Ltv.-ben rögzítettek szerint az érintettek születésétől számított kilencven évig terjedő védelmi időt vette alapul és a kért 10+3 oldal esetében egyértelműen megállapítható volt, hogy a terheltek és a sértett születési éve a védelmi időn belül esik. „A Hatóság azonban megállapította, hogy a Levéltár egyáltalán nem teljesítette az Ltv. 24. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségét. A Levéltár ugyanis nem ismerte fel, hogy az ítélet teljes egészében bűnügyi személyes adatnak minősül, hiszen az ítélet Kiss László, Lantos László és Várszegi Lajos által elkövetett bűncselekményhez köthető információkat tartalmaz (így például az elkövetett cselekmény részletes leírása, annak minősítése, a szakértői vélemények vagy a kiszabott büntetés).” Egy meghatározó adatvédelmi jogi kérdés kell tisztázni eben az esetben, mégpedig az adatelv és iratelv viszonyát. Egy teljes iratot bűnügyi személyes adatként tekinteni lehetetlenné teszi a kutatást, hisz ebben az esetben az anonimizálás valóban elvégezhetetlen feladat. Saját következtetésével szemben 2012-ben a Szegedi Törvényszék elnökhelyettese számára küldött állásfoglalásban a NAIH az alábbiakat fejtette ki: „a büntetőügyekben meghozott bírósági ítélet és annak indokolása főszabály szerint közérdekű adat,”25 melynek megismerése közérdek. 25 NAIH-5926-2/2012/V Büntetőeljárásban meghozott ítéletekre vonatkozó közérdekű adatigénylés 2019/3. 65
