IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat

Kutatási szabályok - Haraszti Viktor: Adatvédelem és nyilvánosság – ismét. A levéltári kutatás jogi szabályozásának szakítópróbája: a Kiss-ügy. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 57-81.

Adatvédelem és nyilvánosság - ismét korábban a büntetőeljárással összefüggésben büntetőeljárás lefolytatására jogosult szerv (Fővárosi Bíróság) kezelésében voltak. Az Ltv. 18. § (2) bekezdése alapján a Levéltár őrzi az 1962-es ítéletet, ezért a Levéltár az Infotv. 3. § 9. pontja alapján önálló adatkezelőnek minősül. [...] amikor a Levéltár hozzáférést biztosított Mészá­ros Lászlónak az 1962-es ítélethez, akkor adatvédelmi jogi szempontból számára bűnügyi személyes adatokat továbbított.” „Az Infotv. rendelkezései alapján a bűnügyi személyes adatok, mint különleges adatok jogszerű kezelésére (így például az adattovábbításra) alapvetően az Infotv. 5. § (2) bekezdése vonatkozik. Az Infotv. e rendelkezése alapján bűnügyi szemé­lyes adat az érintett írásbeli hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazás alapján továbbítható. A levéltári anyagok megismerhetősége tekintetében az Ltv. is követi az Infotv. 5. § (2) bekezdését, hiszen vagy azok az érintett hozzájárulása alapján ismer­­hetőek meg vagy a levéltári anyagot a törvény által meghatározott feltételek alapján lehet kiadni. A Hatóság ezzel összefüggésben megállapította, hogy az Ltv. 22. § (1) bekezdése és az Ltv. 24. § (1) bekezdése alapján az 1962-es ítélet nem kutatható, mivel az 1962-es ítéletben még élő természetes személyek bűnügyi személyes adatai szerepeltek. Ennek megfelelően a Levéltár az Ltv. 24. § (2) bekezdésében! esetkörök szerint lett volna lehetősége hozzáférést biztosítani az 1962-es ítélethez. A Levéltár a válaszaiban arra hivatkozott, hogy az Ltv. 24. § (2) bekezdés a) pontját alkalmazta és anonimizáltan biztosított hozzáférést az ítélethez.” A BFL az 1961-62-es büntetőügy kutatása során nem volt annak az információnak a birtokában, mi szerint a perben érintett személyek máig élő természetes személyek, ezért az Ltv.-ben rögzítettek szerint az érintettek születésétől számított kilencven évig terjedő védelmi időt vette alapul és a kért 10+3 oldal esetében egyértelműen megálla­pítható volt, hogy a terheltek és a sértett születési éve a védelmi időn belül esik. „A Hatóság azonban megállapította, hogy a Levéltár egyáltalán nem teljesítette az Ltv. 24. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségét. A Levéltár ugyanis nem ismerte fel, hogy az ítélet teljes egészében bűnügyi személyes adatnak minősül, hi­szen az ítélet Kiss László, Lantos László és Várszegi Lajos által elkövetett bűncselek­ményhez köthető információkat tartalmaz (így például az elkövetett cselekmény rész­letes leírása, annak minősítése, a szakértői vélemények vagy a kiszabott büntetés).” Egy meghatározó adatvédelmi jogi kérdés kell tisztázni eben az esetben, még­pedig az adatelv és iratelv viszonyát. Egy teljes iratot bűnügyi személyes adatként tekinteni lehetetlenné teszi a kutatást, hisz ebben az esetben az anonimizálás va­lóban elvégezhetetlen feladat. Saját következtetésével szemben 2012-ben a Szegedi Törvényszék elnökhelyettese számára küldött állásfoglalásban a NAIH az alábbiakat fejtette ki: „a büntetőügyekben meghozott bírósági ítélet és annak indokolása fő­szabály szerint közérdekű adat,”25 melynek megismerése közérdek. 25 NAIH-5926-2/2012/V Büntetőeljárásban meghozott ítéletekre vonatkozó közérdekű adatigénylés 2019/3. 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom