IRATANYAG HASZNÁLATA - Kutatás, tájékoztatás, ügyfélszolgálat
Kutatási szabályok - Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig). Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 5-25.
Ret s % T. Csaba minősítette, és 1995. június 30-ai hatállyal megsemmisítette.35 A szabályok megsemmisítésének részbeni indoka az volt, hogy nem jogszabályok keretében történt a normatív szabályozás, és ez a jogállamiságot és a jogbiztonságot sérti. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a kutatói minőség előírását, a munkaanyagok védelmét nem tartotta alkotmányellenesnek. Összegzésében az AB rámutatott arra, hogy „a tudományos élet szabadsága, a személyes adatok védelméhez való jog, továbbá az információszabadság joga egymást feltételezve és egymást kölcsönösen korlátozva érvényesülő alapjogok. A tudományos élet szabadsága az államra azt a kötelezettséget rója, hogy az alkotmányosan indokolt kényszerítő korlátok — különösen a személyes adatok oltalmazása, és az állam vitális érdekébe tartozó, alapvető biztonságához fűződő, törvényben meghatározott és egy demokratikus társadalomban szükséges korlátozásnak minősülő, az európai normák szerinti titokkörökbe tartozó titkos adatok védelme — kivételével a tudományos kutatás, a tudományos megismerés és tanítás szabadságát garantálja, kutató és kutató között ne diszkrimináljon, továbbá tudományos megállapítások és igazságok kérdésében legyen semleges.” 35 Az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI- 24.) AB határozata. A levéltári kutatási korlátozásokat az Alkotmánybíróság olyan határidővel semmisítette meg, hogy a törvényhozó a rá háruló újraszabályozási kötelezettségének eleget tudjon tenni. Ez szinte az utolsó pillanatban sikerült, így született meg a ma is hatályos 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről (Levéltári törvény). A hatályos kutatási jogosultságok A jelenlegi kutatási feltételeket 1995 óta a Levéltári törvény szabályozza (IV. fejezet, A közlevéltár anyagának használata, A közlevéltár anyagában történő kutatás, 22—26. §). A szabályozás főbb elemei: I. (22. §) keletkezési idő, adattartalom, nyilvánosság alapján: Keletkezés idő szerinti védelmi idő a rendszerváltás által kettéosztott: • 1990. május 1. után keletkezett iratok esetében keletkezési év + 30 év • 1990. május 2. előtt keletkezett iratok esetében keletkezési év + 15 év Nincs időbeli korlátozás: • a már nyilvánosságra hozott anyag és a közérdekű adatok esetében Kutató személye: • bármely természetes személy ingyen kutathat, saját költségén másolatot készíttethet a főszabályba tartozó iratanyagban Védelmi időn belüli kutatás: • A védelmi időn belül a belső használatra készült, továbbá a döntés-előkészítő anyagban az átadó szerv engedélyével végezhető kutatás. Jogutód nélküli megszűnés esetén a levéltár engedélyez (23. §) 16
